Napjainkban Budapest éjszakai életének megkerülhetetlen pontjai a romkocsmák. Hogyan indultak, és miért lettek annyira népszerűek ezek a szedett-vedett berendezésű, lepusztult belvárosi épületekben vagy belső udvarokon kialakított helyek?
Egy - vagy több - gyerek érkezése drasztikus változást hoz mindannyiunk életébe – ezt az általános igazságot aligha cáfolhatja bárki is. Természetes életszakaszváltás ez elsősorban a nők életében - persze a családos férfiakra is kihat. Ugyanakkor számomra is megdöbbentő volt megtapasztalni, mennyire gyökeres is ez a fordulat az élet szinte minden területén. Nem, nem a párkapcsolat ellaposodására vagy a szexuális élet zéró szintre süllyedésére célzok, hanem a vásárlási és fogyasztási preferenciák totális átrendeződésére. Lássuk, a fogyasztás mely területei „esnek áldozatául” a gyerekvállalásnak, vagy helyeződnek át más területekre?
A 2011 óta működő Doboz báron több hazai kortárs művész is dolgozott, és nemcsak a szakma, de a turisták is lelkesednek érte. Mutatjuk, miért.
Az ötletet Birmingham városa koppintja le. 2017-től egy György korabeli épület alagsorában találja majd az ivót.
Lehetne akár a bulihelyszínek egységes márkajele.
A Fogasházról van szó, amire azt mondanád, hogy romkocsma, és valójában tényleg pont olyan, viszont én már nem szívesen használnám rá ezt a szót, egyrészt, mert a kocsmaság itt másodlagos, mondhatni csak örömfokozó, másrészt szívesen elválasztanám az arcátlan profitra hajtó vállalkozásoktól, merthogy nem az.
Az Ötkert június közepén stílusosan egy modellverseny fináléjával nyitotta meg kapuit, némileg már azt is jelezve: ajtaja tárva-nyitva áll a legkülönbözőbb kezdeményezések és programok előtt. A Zrínyi utcában található „szórakozókert” megosztja a közvéleményt: van, aki szerint sznoboknak kitalált romkocsma, nem beszélve az árlap hiányáról – mások viszont imádják.
