pszichológia 73 - Dívány

Nem kell hozzá zseninek születni, csak gyakran tornáztatni az agyat.

És a könyveket, amiket olvastam? Miért van az, hogy leginkább csak a körülményekre emlékszem? Meg arra, hogy mennyire fogott meg a sztori, hogy mekkora élvezettel olvastam egy regényt, vagy néztem meg egy filmet/sorozatot? Magát a történetet miért nem vagyok képes rendesen felidézni?

A traumák egyértelműen hatással vannak életünkre, nem mindegy azonban, hogy milyen értelemben. Vannak, akiket egy traumatikus esemény lelkileg teljesen megtör, de az sem ritka, hogy az érintett életébe pozitív változásokat hoz egy krízishelyzet vagy tragédia. Ezt a jelenséget nevezték el a tudósok poszttraumás növekedésnek. De mitől függ, hogy kinél milyen következményekkel jár egy szerencsétlenség?

Tanárok, munkahelyek és szülők örökösen egyensúlyoznak a jutalmazás és a „hát ez alap, miért kéne érte jutalom” felfogás között. Az lenne a jó, ha az elvárt, hasznos, egészséges szokások belsővé válnának, és nem azért csinálnák őket az emberek, mert jutalmat kapnak érte, hanem maguktól. Illetve ha semmiért nem kapunk külső megerősítést, az elég demoralizáló. Mi a jó megoldás?

Sokan, akik felnőtt korukban nehézségekkel küzdenek, visszatérő és káros mintákat tapasztalnak a viselkedésükben, gyakran jönnek rá, hogy a baj gyökere gyerekkorukban keresendő. Azért nem alakult ki erős önértékelésük, azért nem képesek képviselni az érdekeiket, vagy éppen azért jellemzők rájuk agresszív kitörések, mert a szüleik valahogy nem úgy viselkedtek velük, ahogy kellett volna. De hogy kell(ene) szülőként viselkedni?

Teljesítményorientált világban élünk, és hogyan másképp határoznánk meg a teljesítményt, mint úgy, hogy célokat tűzünk ki, aztán megnézzük, sikerült-e elérni, vagy mint egy jó ötéves tervnél, túlszárnyalni őket. De mi van, ha ezzel a nagy célkitűzősdivel tévúton járunk?

Alvás közben az agy nem kapcsol ki, hanem különös működést mutat – ennek köszönhető, hogy álmodunk. A tudomány régóta igyekszik feltárni, milyen funkciót látnak el az álmok, és milyen összefüggés lehet az álmok és aközött, ami az elmében zajlik alvás közben.

Számos kultúrában ma is gyakori szokás az előre elrendezett házasság, amikor a szülők találnak párt gyermekük számára. Ilyenkor a fiatalok sokszor nem is ismerik egymást mielőtt összekötnék az életüket. Megtalálhatják-e mégis a szerelmet egy efféle kapcsolatban a felek? És hogyan segíthet a boldogság elérésében önmagad szeretete?

A monogám párkapcsolati forma kulturálisan kialakult jelenség, nem pedig az emberi természet alapsajátossága – véli Christopher Ryan pszichológus, aki szerint halászó-gyűjtögető őseink gyakran váltogatták szexuális partnereiket.

Az őszinte emberi kapcsolatok kialakításának legelső lépése, ha képes vagy odafigyelni másokra, és ítélkezés nélkül meghallgatni őket.

Bár olykor valóban érdemes figyelmen kívül hagyni, mit gondolnak rólad mások, sok mindent elárulhat számodra, hogyan viszonyulnak hozzád kollektívan az emberek. A szakértők szerint sokszor éppen a mérgező személyiségek nincsenek azzal tisztában, mennyire negatívan hatnak másokra.

Jó-e az, ha egy pár a nagy döntés és ceremónia előtt már megkezdi az együttélést? Vagy éppen rossz hatással van ez a házasság sikerére? A kutatókat régóta foglalkoztatja ez a kérdés, átfogó statisztikákkal keresik rá a választ.