A rendőrség szerint a csalók legújabban azokra vadásznak, akik kétségbeesetten keresik az eltűnt kedvencüket a közösségi médiában. A hazajuttatással és az orvosi költségekkel próbálnak komoly összegeket kinyerni a gazdikból.
Az unokás csalások után újabb, érzelmeinkre ható átverés terjed a Facebookon, több százezer forintot is elveszíthetnek az áldozatok. Mutatjuk, milyen típusú posztok szerzői lehetnek veszélyben.
A megszokottaktól igencsak eltérő bejegyzés került fel tegnap a Magyar Rendőrség Facebook-oldalára. Követőik nem értik, mi történhetett: valaki poénos kedvében posztolt vagy feltörték az oldalt?
Vannak notórius kommentelők, akik főként a közösségi médiában sokszor gondolkodás nélkül odamondogatnak, beszólogatnak másoknak. Teszik mindezt nyugodt szívvel, bele sem gondolva abba, hogy modortalanságukkal megbántanak másokat. De vajon hogyan hat a lelkünkre, az önértékelésünkre, ha sértő vagy kifejezetten gonoszkodó megjegyzésekkel illetnek minket? Mi a helyes vagy megfelelő viselkedés akkor, ha valaki a social media platformjain sérteget bennünket? Visszaszóljunk, vagy hagyjuk figyelmen kívül a negatív megjegyzéseket?
Az utóbbi hónapokban kis túlzással még a csapból is az folyt, hogy a közösségi médiában ne posztoljunk a gyerekről. Csoportok alakultak pró és kontra, rengeteg cikk és poszt született, arról viszont kevés szó esett, hogy mi az oka annak, hogy a szakemberek szerint egyáltalán nem kéne gyerekekről posztolni.
Előbb posztolnánk a temetőből, mint a hálószobánkból – derül ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából. A cyberbullying itthon is meglehetősen elterjedt: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit azért, mert az illető online zaklatta. Hol húzódnak a tartalommegosztás és a kommunikáció erkölcsi határai? Az eredményeket dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, az ELTE oktatója elemezte.
Hogy mit? Verset, mi mást. És hogy hová? Minden olyan helyre, ahová nem illegális! Erre buzdít a Gittegylet.
Átadták az idei legjobbaknak járó díjakat a Pécsi Országos Színházi Találkozón. A seregszemle legnagyobb nyertese a Nemzeti Színház csapata. A legjobb előadásnak járó elismerést - a közönség és a szakmai zsűri döntésében - Alföldi Róbert bevállalós darabválasztása, Martin Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban rendezése kapta.
Testközeli élményekben gazdag az idei színházi seregszemle Pécsett. Sokkolóan hétköznapi helyszínekre váltottak a rendezők a nagyszínházi színpadi deszkák helyett. Élményjáték szünet nélkül, belépés csak tornacipőben!
Népmesébe illő a Nemzeti Színház szereplése az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón, hiszen - eddig egyedülálló módon a POSzT történetében - három darabbal indultak az idei versenyszezonban. Alföldi Róbert és csapata háromból háromszor bizonyított.
Napról-napra érlelődik a fesztivál hangulat a Pécsi Országos Színházi Találkozón. A tavaly még Európa Kulturális Fővárosa címet magán viselő megyeszékhely építészeti átalakulása mostanra sem fejeződött be teljesen: a lefüggönyözött Nemzeti Színház és az átadásra és renoválásra váró fesztivál helyszínek közé inkognitóban érkeznek a színpadok sztárjai.
Az idei fesztiválszezonban hatásvadász trend a meztelenség a négy fal között. Az idei POSzT versenyprogramja ismert és kevésbé nagynevű színészeket vetkőztet pucérra, sokszor visszatérő humorfaktorként, a lelki pőreség helyett.
