nők jogai - Dívány

A keleti háremek évszázadokon keresztül izgatták az európaiak fantáziáját, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az oszmán előkelőségek feleségeinek és ágyasainak gyönyörökkel teli, a külvilágtól szigorúan elzárt világába nem engedtek be kívülállókat, így gyorsan szárnyra kaptak a vadabbnál vadabb pletykák és legendák. De milyen volt az élet valójában egy háremben az Oszmán Birodalom fénykorában?

Hogyan tudja megvédeni magát egy nő? Modern korunkban konkrét önvédelmi eszközök, tanfolyamok állnak rendelkezésre. Annak idején azonban megtörtént, hogy nem akadt semmi más fegyver, csak egy napernyő.

A politikai akarat sikeres érvényesítéséhez olykor szélsőséges módszerekhez kell nyúlni – jól tudták ezt a 19–20. század fordulójának nőjogi harcosai, akik látványos megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét az általános választójog ügyére. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott eset egy angol szüfrazsett, Emily Davison nevéhez köthető, aki a világhírű epsomi derbin a király lova elé vetette magát – máig sem tisztázott, pontosan milyen szándék vezérelte az öngyilkos akció elkövetésére.

A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.

Hollywood aranykorában a sztárok gyakran súlyos árat fizettek a sikerért és a hírnévért, a stúdiók pedig saját tulajdonuknak tekintették és előszeretettel zsákmányolták ki színészeiket: az álomgyár legsötétebb és sokáig titokban tartott gyakorlata volt a színésznők imázsa számára károsnak ítélt, nemkívánatos terhességek „elintézése”.

Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.