Évente legalább egyszer minden nőnek meg kell fordulnia nőgyógyásznál. Ha panasza nincs is, a méhnyakrákszűrés ezt mindenképp indokolja. Miért ódzkodnak a legtöbben attól, hogy az állami ellátás keretében vegyék igénybe ezt: egyszerűen fogalmazva, miért kerülik az sztk-nőgyógyászt?
Abban a korban, amikor nőiségünk megélésének formái igencsak szélsőségesek, amikor sokan úgy válnak felnőtté, hogy saját testi folyamataik ismerete nem áll szilárd lábakon, amikor a nemi különbözőségek még baráti társaságokban is kínos témának számítanak, és nem is feltétlen tudjuk, mi a normális, nehéz az ezekkel összefüggésben lévő betegségeket időben felismerni.
Dr. Benkovics Júlia Magunkról című könyvében alaposan, mégis olvasmányosan mutatja be a női test működését. A könyvben a tizenéves olvasó éppúgy talál érdekes és fontos információkat, mint a menopauza küszöbén (vagy esetleg azon is túl) lévő nők. A szerzővel a saját ciklusunk ismeretének fontosságáról és a ciklus megszűnése utáni problémákról beszélgettünk.
Az orvos először azt hitte, viccel, amikor az Észak-Karolinában élő Ronny Maye heteken keresztül sem csillapodó súlyos menstruációs tünetekről panaszkodott. A pszichológusként, életmód-tanácsadóként és újságíróként dolgozó nő 83 napon keresztül megszakítás nélkül havivérzett, és csupán egy vérátömlesztésnek köszönheti, hogy túlélte a súlyos vérveszteséget. A nem éppen hétköznapi megpróbáltatások okozója egy olyan egészségügyi probléma volt, amely minden nyolcadik nőt érint.
Statisztikák szerint a felnőtt nők fele találkozott már a felfázással, 20-30 százalékuknál pedig rendszeresen előforduló problémáról van szó, de a férfiak is érintettek. Összeszedtük, mire kell ügyelni, hogy elkerülhesd ezt a kellemetlen betegséget.
A legtöbben éves rákszűrés miatt látjuk nőgyógyászunkat, de akadnak, akik ezt kihagyva egészen borzalmas állapotba kerülnek. Az orvosok horrorsztorijai alapján ajánljuk, figyelj oda a tampon kivételére – és a barátaidra is…
Ha egy nő élete során öt-hat gyermeket szül, az már igazán ritka és szép teljesítménynek számít napjainkban. Egy férfi ennél sokkal több utódot is képes nemzeni élete során, de csak nagyon kevés olyan esetről tudunk, hogy egy apának 70-80 biológiai gyermeke van. Ilyen például azoknak a kanadai, holland és amerikai orvosoknak a példája, akik a mesterséges megtermékenyítésre váró édesanyáknak szánt eredeti spermát sajátjukéra cserélték ki titokban, így hárman összesen több száz biológiai gyermeket számlálnak.
A hasfal alsó részén, a szeméremcsont felett vízszintesen elterülő, nagyjából 10-12 centiméter hosszú műtéti heg a császármetszés örök emléke. Születhet saját vagy szakmai döntés alapján, sosem feledhető, hatalmas fájdalmakkal teli órák után, és takarhat életet vagy életeket megmentő momentumot is.
A mióma a méhnek egy rendkívül gyakori jóindulatú elváltozása. Legtöbb esetben fogamzóképes korú nőknél jelentkezik, és a változókor beköszöntével húzódik vissza, vagy szűnik meg teljesen. Kezelése többféle módon lehetséges, így a terhesség is megvalósulhat.
Huszonévesen legyintünk, hogy hol van az még. Harmincas éveinkben mással vagyunk elfoglalva: család, gyerekek, karrier, vagy mindezek összehangolása. Negyvenen túl viszont nincs menekvés, nőként szembe kell nézni azzal, hogy a változókor lassan elkezdődik.
A modern nőgyógyászat atyjának tartott James Marion Sims úttörő jelentőségű munkásságával, több életmentő sebészeti eljárás kidolgozásával írta be magát az orvostudomány történetébe. Személye ugyanakkor rendkívül ellentmondásos, és máig nem csituló viták tárgya, mivel a neves alabamai orvos erkölcsileg elfogadhatatlan módszerekkel, rabszolganőkön kísérletezve fejlesztette ki sebészi technikáit.
Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyászt kérdeztük a hüvelyszárazság hátteréről és a kezelési lehetőségekről.
