Ismét nőtt a nyugdíjasok száma az országban, a területi eloszlásuk azonban aránytalan – többek között ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Egyre többen gondolják úgy, hogy sosem fognak tudni nyugdíjba menni. A legtöbbek a megélhetési költségek emelkedése miatt tartanak ettől.
A munka világának területén nem minden nyugdíjas indul ugyanolyan esélyekkel: akik a közszférában végeznének munkát, azoknál szüneteltetik az ellátás folyósítását.
Nagyot változott a nyugdíjak igénylésének rendszere, a július 1-jét követően beadott visszamenőleges nyugdíjigényléseknél az ellátás összege már csak az idei szabályok szerint állapítható meg. Vannak, akik ezzel is jól járnak.
Elkerülhetetlen lehet a Nők40 nyugdíjprogram változása. Ezt a kedvezményes ellátást ma már minden évben a nyugdíjba vonuló nők legalább fele veszi igénybe.
A három lépcsősre tervezett nyugdíjreform első két szakaszának a határideje már lejárt, de még el sem kezdődött a társadalmi egyeztetés. Így kérdéses lehet, hogy jövő márciusig hatályba léphet-e a módosító jogszabály, amit az Európai Unió előír.
Ha a nyugdíjas évek folyamán összességében folyósított járandóságok összegét vizsgáljuk, a nők sokkal jobban járnak, mint a férfiak.
Lassan indul az európai nyugdíj bevezetése hazánkban, amelynek a legnagyobb gátjai maguk a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint.
Aki szeretne időben felkészülni a nyugdíjra, és tájékozódni a szolgálati éveiről, annak érdemes korábban megkezdeni az adategyeztetést. Sok múlhat rajta.
Egyre nehezebben tudnak megélni a jelenlegi juttatásukból a magyar nyugdíjasok, ezért kénytelenek újra munkát vállalni. Soha nem dolgozott még ennyi 65 év feletti hazánkban, mint most.
Nyugdíjszakértők szerint húsz év múlva a mostani nyugdíjak felére számíthatnak csak az idősek.
A szakértő szerint elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja: az egyik kívánatos változtatás a bruttó nyugdíjszámításra való átállás lenne Farkas András szerint. Ez a nyugdíjak adóztatását is jelenti.
