Minden ötödik ember valamilyen neurodivergens állapottal él, ám őket nem meggyógyítani kell, hanem megérteni, hogy a számukra ideális körülmények valójában mindannyiunknak jót tennének. A Balance, a Dívány podcastje a testi-lelki jóllétért utolsó idei adásában az ADHD témáját járja körbe szakemberekkel.
Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt napokban egy dokumentumfilm, amelyben friss DNS-elemzés alapján azt állítják: Adolf Hitler genetikai rendellenességben szenvedett, és akár neurodivergens állapotok vagy pszichiátriai betegségek kockázati mutatói is jelen lehettek a genomjában.
Prokop Hetti Nefi neurodiverz-specifikus támogató, autista, ADHD-s, PDA-s, aki a közösségi médiában is ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Célja, hogy segítsen eloszlatni a neurodiverzitáshoz kötődő tévhiteket. Ebben az interjúban az autizmusról kérdeztük.
Szétszórtság, impulzivitás esetén ma szinte divat lett azt mondani magunkra, „ADHD-s vagyok”, pedig ez a mozaikszó egy neurodiverzitást takar, melynek előfordulási gyakorisága a teljes népességben 5% körüli. Az autizmushoz hasonlóan ez is egy spektrum. Hogy mi minden lehet jellemző az érintettekre, arról Prokop Hetti Nefi neurodiverz-specifikus támogató osztotta meg lapunkkal tudását.
Az autizmus nem betegség, hanem az idegrendszer eltérő működése. A különbség nehézségeket és előnyöket is okoz, ha mindenképpen viszonyítani akarjuk valamihez. Egymás elfogadásához a kölcsönös megismerés a legrövidebb út, ezért szakértő segítségével bemutatjuk, mi is az autizmus, és mik a legfontosabb jellemzői.
