Milyen feszültségeket okoznak a nemekhez társított sztereotípiák? Csökkentek-e a nemi szerepekhez kapcsolt előítéletek a 21. századra? Dr. Csernus Fannival, az Amnesty International Hungary nemek közötti egyenlőség szakértőjével az óvodáskorban megjelenő sztereotípiák hatásairól beszélgettünk.
Ann Hopkins 1989-ben perelte be munkáltatóját, a Price Waterhouse könyvelőirodát, mert nem tették meg partnerré. A cég elismerte, hogy képzettsége és addigi munkája alapján felmerült Hopkins kinevezése, de ezt végül a nő „személyközi problémáira” hivatkozva vetették el. Úgy gondolták ugyanis, hogy több sminket kellene használnia, nőiesebben kellene járnia és beszélnie. Nem csoda, hogy Ann felháborodott, és jogi útra terelte a konfliktust. Ügye az amerikai jogfejlődésre és a pszichológiára egyaránt nagy hatással volt.
Az elmúlt években sok szó esett az üzleti világban jelen levő nemi egyenlőtlenségekről. Nemzetközi szinten mentorprogramok, ösztöndíjak, kvóták bevezetésével igyekeztek elérni, hogy nők is betölthessenek vezető pozíciókat. Ám hiába kerül egy nő a szervezeti hierarchia élére, a nemi sztereotípiák hatása ettől még nem szűnik meg. Mit lehet tenni azért, hogy egyenlőbb viszonyokat teremtsünk?
Ha nagyon összeszedem magam, pár tucat regényt tudok elolvasni egy évben. Viszont gyakran fantáziálok arról, hogy sok ezer irodalmi mű megismerésével mennyivel komplexebben láthatnám a világot. Egy nemrég publikált tanulmány szerint ez nem feltétlenül lenne így. Egy gép ugyanis 3,5 millió könyv feldolgozását követően bizonyos szempontból nem bölcsebbé vált, csak rettentően előítéletessé.
A viktoriánus kor női betörői megbotránkoztatták a hitetlenkedő közvéleményt és alaposan borsot törtek a rendőrség orra alá.
