Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?
Mindenki ismeri az ókori görög mondavilág legnagyobb hatalmú isteneit, Zeuszt, a villámok urát, Hádészt, az Alvilág fejedelmét vagy Poszeidónt, a tengerek istenét. Jóval kisebb hírnév övezi Hesztiát, a családi tűzhely védelmezőjét, a házas és családi élet istennőjét – pedig alakja az ókori Hellászban jelentős népszerűségnek örvendett, szentélyei az összes városban megtalálhatók voltak.
Mai kattintásvadászat-paródiánk az észak-afrikai Silena városában játszódik, ahol egy „dögletes sárkány" tartja rettegésben az embereket. A város lakói naponta két juhot áldoznak a szörnynek, mikor azonban az egész nyáj elfogy, ez sem nyújthat többé védelmet. A megoldást az éppen arra járó későbbi Szent György szállítja, aki hitét, lándzsáját és a helyi királylány övét felhasználva sikeresen leszámol a fenyegetéssel.
Kvízünkkel kiderítheted, hogy milyen jól ismered az olümposzi isteneket, a görög hősöket és az eposzokat!
Ádám és Éva, Buddha, Thor és Perszeusz – mindnyájuk történetében közös a kígyó motívuma, mely az emberiség egész kultúrtörténetét átszövi.
Mindenki ismeri a mesét, miszerint a kisbabákat a gólya hozza a csőrében, fehér pólyába csavarva. De vajon honnét ered ez a legenda?
Nem véletlen, hogy a skandináv mitológia történetei olyan sötétek. A svédek, a dánok, a norvégok és az izlandiak kereszténység előtti közös hitvilágának istenei sokszor kegyetlen, a saját szeszélyeik szerint cselekvő lények, halálukat és a föld pusztulását pedig egy hatalmas, mindent felemésztő csatában látták. A zord, északi vidék fagyos tengerei és vad fjordjai mögött nem is rejtőzhetnek jóindulatú transzcendens erők.
A Párkák nem csak szórakoztat, de jó alkalom is a komolyzene és a mitológia játékos megközelítésére. Átváltozás, szerelem és cselszövés a Bárkában.
