magyar tudós - Dívány

A Mérei–Binét-féle Gyermeklélektan ma is a gyermekpszichológia alapművének számít, de a laikusok is ismerhetik a pszichológus nevét: az évtizedek óta töretlen népszerűségű Ablak-Zsiráf társszerzője volt. Életútja nem nélkülözte a mélységeket és a magasságokat: megkapta a Kossuth-díjat, és éveket töltött börtönben, majd onnan kiszabadulva ismét a tudományos élet megbecsült tagja lett.

Un biro. Emlékszem, mennyire meglepődtem, amikor argentin ismerőseim így emlegették a golyóstollat (a Spanyolországban szokásos boli helyett) – de azt csak később tudtam meg, hogy a hasonlóság a biro és a Bíró név között egyáltalán nem a véletlen műve.

Nem csak a világmegváltó kutatási eredményekért jár díjazás a tudományos életben. Az alternatív Nobel-díjakat a legkülönlegesebb, esetenként akár megmosolyogtató tudományos eredményekért ítélik oda évről évre, s bizony számtalan magyar tudós büszkélkedhet a kitüntetéssel.

A hidrogénbomba atyjaként emlegetik, és az Oppenheimer című filmben is feltűnik mint meglehetősen ellentmondásos figura. A „marslakókként” is emlegetett, az atombombán dolgozó magyar tudósok egyike, Teller Ede állítólag roppant büszke volt arra, hogy monogramja szerint ő valóban „földönkívüli”.

1969 nyarán a televízió segítségével az egész világ ámulva nézhette, amint Neil Armstrong űrhajós elsőként a történelemben egy másik égitest felszínére lép – a történelmi pillanat tévéközvetítését egy magyar tudósnak, Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük, akit a színes televízió és a nagylemez feltalálójaként is tisztel a világ, idehaza mégis kevesen ismerik a nevét.

Az, hogy a képernyőn most ezt a cikket olvashatod, nem kis részben egy magyar tudós érdeme: a sokoldalú zseni, Neumann János munkásságának egyik érdeme a modern számítógépek működésének megalapozása. A 120 éve született magyar tudósra emlékezünk.

A magyar tudósoknak és feltalálóknak rengeteget köszönhet a világ, a holográfiától a C-vitaminon át a dinamóelvig. De vajon mennyire ismered a leghíresebb hazai tudósok munkásságát? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!

A 19. század közepén Afrika térképén még számos fehér folt terpeszkedett: Európából nézve a titokzatos, távoli földrész bőven rejtegetett felfedezésre váró titkokat. Magyar László a közép-afrikai térség kutatásával írta be nevét a tudománytörténetbe.