Vannak olyan alapvető tudnivalók a közlekedéssel kapcsolatban, amelyeket nemcsak akkor kell ismerned, ha szoktál vezetni, hanem akkor is, ha sosem ülsz autóba.
Több tucatnyi sebességhatárt tartalmaz a KRESZ, de vajon mennyire ismered ezeket? Töltsd ki a kvízt, és kiderül!
Az utcán sétálva gyakran találkozhatunk elhajított szeméttel vagy fel nem szedett kutyaürülékkel. Ezeknél a köztisztasági szabálysértéseknél azonban jóval különlegesebb esetekbe is belefuthatunk, amelyeknél akár bűncselekmény is megvalósulhat, elég komoly büntetési tételt maga után vonva.
Megnőtt Siófokon a szabálytalanul közlekedő elektromos rolleresek száma, és az általuk okozott balesetek mennyisége is az utóbbi időben, a város vezetése szigorúan bírságolni kezdett.
Bizonyos szabálytalanságok után a rendőr nemcsak bírságot szab ki, hanem büntetőpontokkal is terheli a vezetői engedélyt. A kisebbekért tipikusan 3 előéleti pont jár, ezekből szedtünk össze párat.
A közlekedési szokások megváltozása, a technológia fejlődése és az új járművek megjelenése jelentősen átalakította a több évtizede érvényben lévő KRESZ-t. Ez az oka annak, hogy ma már autóba sem kell ülni ahhoz, hogy valaki elveszítse a jogosítványát.
Akár hosszú évekre is börtönbe kerülhet az, aki közlekedési táblát lop az utakról. A büntetési tétel ráadásul emelkedik, ha az eltulajdonított jelzés miatt baleset is történik.
Megváltoztatnák az előzéssel kapcsolatos KRESZ-szabályokat: kiterjesztenék, hogy milyen tömegű járműszerelvényekre kezdhetnek bele ebbe a manőverbe.
A megállásra vonatkozó KRESZ-előírások áthágóit az esetek többségében 6 büntetőpontra szankcionálják, vagyis három szabálysértés után bevonhatják a jogosítványod.
Az elsősegélydoboz és az elakadásjelző háromszög mindenképp ott kell, hogy legyen a csomagtartódban, de az elvileg nem kötelező láthatósági mellényt is okosabb, ha mindenhova viszed.
Egy január 26-ától hatályos kormányrendelet értelmében 12 millió forintról jelentősen, 18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentességre jogosító értékhatár.
Az egész országra érvényes közlekedési jogszabály 1890-ben született először. A rohamosan elterjedt gépjárműforgalom hatására azonban 1928-ban megkezdték az első magyar közlekedési rendészeti szabályzat (KRESZ) előkészítését, amely 1930-ban lépett hatályba, egy évvel még a britekét is megelőzve.
