klímaváltozás 11 - Dívány

2019. szeptember 27-én a harmadik klímasztrájkot rendezte meg a Fridays For Future mozgalom Budapesten, követve a globális eseményt, amely azonnali cselekvésre hívta fel a figyelmet a klímaváltozás ügyében szerte a világon. A főváros utcáit leginkább diákok lepték el, akik kreatívabbnál kreatívabb transzparensekkel vonultak a Clark Ádám tértől a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Parlament elé. Kint voltunk, és igyekeztük lencsevégre kapni a legjobb táblákat. Nézd végig galériánkat!

A klímaváltozás a lelki egészségünkre is hatással lesz. Sőt, már van is. A vele kapcsolatos gondolatok szorongást, depressziót, reménytelenséget, gyászt válthatnak ki, sőt egészen súlyos gondokhoz vezethetnek, mint például a PTSD vagy az öngyilkosság.

A pszichológia hagyományosan az önmagunkhoz és a társainkhoz való viszonyunkat vizsgálja, de a természeti környezetünkkel szembeni abnormalitásunkról mélyen hallgat. A közelgő ökológiai katasztrófa korában azonban egyre nehezebb nem tudomást venni arról a pusztításról, amit a fogyasztási őrületünk művel ezzel a bolygóval. Meddig lehet fenntartani a természethez való kizsákmányoló vagy éppen túlidealizáló hozzáállásunkat? Dr. Kőváry Zoltán szerint a klímaszorongás egyik legnagyobb hozadéka éppen az lehet, hogy végre létezéspartnerünkké tesszük a természetet. A Körúti Szalon eseményén jártunk.

„A klímakatasztrófa elkerüléséért folytatott harcnak addig volt értelme, amíg voltak győzelmi esélyeink” – vallja Jonathan Franzen. Az amerikai író szerint egy olyan korszakban élünk, amikor újra kell magunkban definiálni a reményt. El kell fogadnunk végre, hogy ezt a csatát elvesztettük. Ez a felismerés nem tétlenségbe sodor majd minket, hanem lehetővé teszi, hogy a karbonsemlegesítés mellett azoknak a cselekvési terveknek a jelentősége is felerősödjön, amik a küszöbön álló válság kezelésére irányulnak.

A gazdag, nyugati országok, amelyeknek a többségét kevésbé érinti a globális felmelegedés, gazdaságilag jól jártak a klímaváltozással, míg a szegényebb, az Egyenlítőhöz jóval közelebb fekvő államok igencsak megszívták. Holott épp az előbbiek tehetnek a klímakatasztrófáról.

Az nem kérdés, hogy földünk, lakóhelyünk bajban van. Nem tudjuk, képesek vagyunk-e időben cselekedni ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, vagy a legtöbb embernek menekülnie kell. Annyi bizonyos, hogy már most látszik: vannak olyan helyek bolygónkon, ahol nagyobb eséllyel éljük túl a viszontagságokat.

Rosszról nagyon rosszra minősítette a Nagy-korallzátony kilátásait az ausztrál természeti csoda felügyeletét ellátó szervezet.

2050-re végveszélybe sodródik az emberiség, ha nem kezdünk valamit a klímaváltozással – jósolják ausztrál tudósok.

Súlyos következményei lesznek bolygónkra nézve, ha nem mérsékeljük a húsevést – áll az ENSZ szakértőinek nemrég kiadott jelentésében.

A Föld bolygón valaha élt mintegy 100 milliárd emberi lény fele a szúnyogok terjesztette betegségekbe halt bele a történelem folyamán – állítja egy amerikai kutató.

Leginkább azért nézünk filmeket, hogy elüssük az időnket, hogy elfeledkezzünk minden gondunkról – pedig legtöbbször a filmek azok, amik felhívják a figyelmünket egy csomó problémára. Például amikor a közelgő világvégével riogatnak minket. A legtöbb ilyen eddig távoli sci-finek hatott, miközben elképzelt disztópiák apró jelei vészesen közelegnek és érvényesülnek, akár akarjuk, akár nem.

A klímaváltozás nemcsak a környezetre, de az emberek közérzetére is negatívan hat – vélik a pszichiáterek, akik szerint egyre gyakoribb tünet a klímaszorongás.