kenyérsütés - Dívány

A liszt – bármennyire hétköznapi alapanyag – természetes módon is tartalmazhat kórokozókat, például Salmonella vagy E. coli baktériumokat. Ezek a szervezetbe jutva hasmenést, lázat vagy komolyabb ételfertőzést is okozhatnak. Nemcsak a nyers tészta kóstolgatása veszélyes, hanem az is, ha a kenyér belseje nem sül át kellően, hiszen így a mikroorganizmusok életben maradhatnak. A penészedés pedig más típusú kockázatot hordoz: a gombák által termelt mikotoxinok mérgező hatásúak lehetnek.

Egyre több családnál készül otthon a kenyér. Sok recept közül válogathatunk, és ha megtaláltuk a megfelelőt, még mindig ott a kérdés, hogy géppel készítsük, vagy külön dagasztva sütőben süssük.

Augusztus a néphagyományban az új kenyér hava: eleink ugyanis ekkortájt sütöttek először a nyáron aratott búzából kenyeret. Augusztusra mindenhol befejeződött az aratás, és ennek apropóján aratóünnepeket rendeztek, ahol az új kenyeret szétosztották a jelenlévők között.

Mitől lesz a hétköznapi különleges? Egy edény vagy egy kenyér? A személyes kapcsolattól, az odafigyeléstől és persze egy kis mókától. Újabb workshopot teszteltünk.

Két dolog fogyott el a boltokból igen hamar: a liszt és az élesztő. Ragaszkodunk hozzá, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk, ha boltban nem tudjuk megvenni, megsütjük magunknak. De miért pont a kenyérhez fűződik ilyen szoros kötelékünk?

Ha a lisztnek már eleve van sikértartalma, vajon minek kell pluszsikér egyes receptekbe? Főképp az egészséges liszttel készülő receptekben szerepel mint extra adalék, melynek arányairól persze megoszlanak a vélemények, a receptek általában minden 25 deka liszt után javasolnak belőle 5 dekát. De vajon miért?

​