Négyezer éves betegségként a lepra az a kór, mellyel az emberiség a legrégebb óta él együtt: a lepra elleni harc világnapja emlékeztet arra, hogy máig sem sikerült minden országból száműzni a betegséget.
A 18. század második felében egy kis indiai faluban csodába – vagy inkább horrorfilmbe – illő dolog történt: egy helyi asszony kétfejű csecsemőnek adott életet. A természet törvényeit látszólag meghazudtoló gyermek hamar szenzációvá vált, szülei pedig – szerencsétlenségére – igyekeztek minél több pénzt kisajtolni a kisfiú hírnevéből.
Bármenyire is hihetetlen, napjainkban is léteznek helyek, ahová nők – kulturális, vallási vagy egyéb tiltás okán – nem tehetik be a lábukat. Ázsiában, a Közel-Keleten, de Európában is találhatóak efféle nemi megkülönböztetést alkalmazó helyszínek, köztük ismert turistalátványosságok is.
Január 2-án kora reggel Prakash Bhotiyal „hangos robajra” ébredt házában, Joshimathban, egy himalájai hegyi kisvárosban, az észak-indiai Uttarakhand államban. Több épület vált életveszélyessé, mert a város folyamatosan süllyed.
Nemrégiben egy nő a közép-indiai Madhya Pradesh államban négylábú gyermeket szült. A kislány 2,3 kilós súllyal jött a világra, az orvosok az első vizsgálatok alapján egészségesnek találták az újszülöttet.
Hallottál már Auroville-ról, a Hajnal Városáról? A délindiai település alig több mint ötven éve létezik, és mágnesként vonzza azokat, akik nyitottak a spirituális életformára.
Kínában és Indiában évtizedek, sőt évszázadok óta a fiúgyerekeket részesítik előnyben a lánymagzatokkal és -csecsemőkkel szemben. Ma már mintegy 90 millió nő hiányzik a világból ahhoz, hogy a nemek aránya kiegyenlített legyen, s ennek drámai következményei is vannak a két ázsiai országban.
Indiában elrendelték négy köhögés elleni szirup gyártásának leállítását, miután összefüggésbe hozták gambiai gyermekek halálával.
Frissítés: 25 ember meghalt, miután egy utánfutós traktor, amelyben utaztak, beleesett egy tóba Indiában szombaton késő este. Több ember állapota válságos.
A „Nagy Lélekként”, vagyis Mahátmaként tisztelt Mohandász Karamcsand Gandhi a köztudatban a történelem legpozitívabb szereplői között foglal helyet, a békés ellenállás filozófiájának számító indiai szabadsághős szexuális élete azonban kifejezetten sötét titkokat rejt. A fiatalon már-már szexmániásnak számító Gandhi később önmegtartóztatást fogadott, és rendkívül bizarr módszerekhez folyamodott, hogy képes legyen ellenállni a kísértésnek.
Női orvosként küzdötte végig Indiában a kolera- és a leprajárványokat, Gandhi személyes orvosa lett, kórházat alapított, és volt egészségügyi miniszter is.
Már az ókori Egyiptomban is a jómód és a rang jele volt a minél világosabb bőr, hiszen a szabadban robotoló rabszolgák egyik jellegzetessége éppen napbarnított bőrük volt. A középkorra már kicsit túlzásba estek a nők, és kékre festett vénával, vagy éppen eret vágva tettek az előkelő sápkórért. A 19. század hatalmas napernyői után pár generációval fordult a kocka, és a barnaság az utazás luxusát gyakorló, menő réteg privilégiuma lett, de nem mindenhol.
