Legyünk őszinték: India – az ország, a kultúra – megfoghatatlan a nyugati ember számára. Gyakoroljuk a jógát, esszük a curryt, csodáljuk a Tádzs Mahalt, de nem igazán értjük ezt a világot.
Észak-Indiában nem példa nélküliek az áprilisi hőhullámok, de a globális felmelegedés eredményeképp egyre hamarabb köszönt be a kíméletlen hőség.
Lavina sodorta el az útépítők konténereit a Himalájában. A túlélők beszámolói szerint a bent rekedtek levegőért küzdöttek, miközben a fémváz teljesen meghajlott a rá nehezedő nyomás alatt. Három napba telt, mire a mostoha időjárási viszonyok között rájuk találtak.
Képzeljük el azt a felettébb abszurd, már-már örkényi egypercesbe illő történetet, hogy egy nap ez jelenik meg az újságok címlapján: „Többmillió forintra perelték Szabóék a töltött káposzta eredeti receptjének szerzői joga miatt Kovácsékat”.
Egymillió dollár üti annak a markát, akinek sikerül kibogoznia, hogy mit jelentenek az időszámításunk előtt több ezer évvel virágzó Indus-völgyi civilizáció által használt írásjelek. Kutatók szerint azonban nem sok esély van a jutalom elnyerésére.
Az indiai fűszerek koronázatlan királynője szinte életet lehel az ételbe, mégis a konyhaművészet mostohagyerekeként tartják számon. Ez az egyik legrégebbi fűszer a világon, és körülbelül hétezer éve használják gyógynövényként is. Sokoldalúsága ellenére ez idáig mégsem került rivaldafénybe.
A világ legmagasabb szobra az indiai Gudzsarátban található. A 182 méter magas, 2018-ban elkészült Egység szobra kétszer akkora, mint a Big Ben, háromszor akkora, mint a New York-i Szabadság-szobor, és 60 méterrel magasodik a korábbi világrekorder, a kínai tavaszi templom Buddha-szobra fölé.
Egy indiai férfi 2001-ben üdítőt vásárolt a fiának, a palack kupakjában 50 gramm aranyat ígért a szerencsés vevőnek a nyereményjátékában az üdítőgyártó cég. 22 évig üldözte az igazságot a mára már 53 éves férfi, míg végre megnyugodhatott.
Egy indiai nőnek hosszú időn keresztül szörnyű fájdalmai voltak, míg végül kiderült: három hónappal korábbi operációja során törlőkendőt hagytak az orvosok a hasában.
Rudyard Kipling klasszikusa, A dzsungel könyve – és a belőle készült számtalan filmes adaptáció – generációknak nyújtott izgalmas szórakozást, kevesen tudják azonban, hogy a farkasok által nevelt fiú, Maugli történetét valós eset ihlette. Az 1860-as években vadászok leltek rá az indiai dzsungelben egy kisfiúra, aki nyers húst evett, négy lábon járt, és korábban sohasem találkozott más emberekkel.
Az építkezéseket és a dízel meghajtású autók közlekedését is korlátozták Újdelhiben, ahol hétfőn a határtérték 39-szeresére emelkedett a szilárd tüzelésből származó kisméretű részecskék koncentrációja a levegőben.
Nagyjából 100 éven keresztül nem tudott az utókor arról, hogy Viktória brit királynőnek volt egy különleges kapcsolata. Abdul Karim egyszerű szolgaként kezdte, ám az uralkodó bizalmasa és barátja vált belőle – ezt a királyi család és az udvar annyira felháborítónak találta, hogy megpróbálta minden nyomát eltüntetni.
