Állásinterjúval kapcsolatos szakállas vicc, hogy amikor megkérdezik a jelentkezőt, mi a legrosszabb tulajdonsága, ő rávágja, hogy a perfekcionizmus. Az ilyen szemlélettel élő emberek élete azonban cseppet sem tréfás.
Már iskoláskorodban az volt a mottód, hogy „elég lesz ennyi, nem kell megerőltetnem magam”? Ahelyett, hogy próbáltad volna a legjobbat nyújtani, megelégedtél egy biztos közepessel? Akkor ez az írás neked szól.
Ismersz olyan embert, aki állandóan valami diétát követ, ha együtt esztek, csak pár salátalevelet rágcsál el – és mégis úgy tűnik, hogy van rajta felesleg? Találkoztál már olyannal, aki rendszeresen posztolja, hogy mennyit futott/biciklizett/edzett, és mégsem ő jut eszedbe, ha kisportolt emberre gondolsz? Előfordult már veled, hogy erősen küzdöttél, hogy szénhidrátmentesen egyél, eleget mozogj, egészségesen élj, és mégis a kanapén találtad magad egy tál fagyival, ahelyett, hogy futni mentél volna?
