Visszavonta a Nemzeti Tehetség Központ a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” elnevezésű díjat attól a karateedzőtől, aki egy szolnoki kalandparkban megrúgott egy kisfiút.
„Vad gyereknek” és „nyúllánynak” keresztelte a sajtó a 13 éves Genie Wiley-t, akit kegyetlen apja egész addigi életében egy szobában tartott fogva, gyakran egy karosszékhez kötözve – a kislány súlyos pszichés és testi gondokkal küzdött, amikor a hatóságok rátaláltak, a horrorisztikus történetből az Egyesült Államok addigi legnagyobb nyilvánosságot kapott gyerekbántalmazási ügye kerekedett.
Minden idők legdurvább gyerekkísérletében egy német pszichológus ismert pedofiloknál helyezett el hajléktalan gyerekeket, hogy megvizsgálja, valóban kiváló nevelőszülők válnak-e azokból, akik a kiskorúakhoz vonzódnak szexuálisan. A Kentler-kísérlet 30 éven keresztül zavartalanul zajlott a nyugatnémet, majd német hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, több száz gyereknek okozva életre szóló traumákat.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak, legyen az fizikai, verbális vagy érzelmi bántalmazás, minden esetben nyomot hagy. És bár még mindig rengeteg szülő véli úgy, hogy egy-egy pofonra igenis szükség van ahhoz, hogy rendes ember legyen a gyerekből, szerencsére a politikai döntéshozók is egyre inkább kezdik belátni, hogy nem ez a jó irány.
Az ingerszegény környezetben felcseperedő gyerekek agya sokkal kisebb, mint a megfelelő gondozásban részesülő társaiké.
