A gyerekek szörnyen megsínylik, ha egyik szülőjük fegyverként használja fel őket a másik szülővel szemben. A szülői elidegenítés veszteségek sorozatát indítja el életükben.
Az, hogy miben hiszünk, hatással van a személyiségünkre is, és nincs ez másképp a gyerekeknél sem: a hitnek azonban ezenfelül az iskolai eredményre is van hatása. De vajon mi annak az oka, hogy az Istenben hívő gyermekek tanulása más, mint a többieké??
„A gyerekek nagyon jól leképezik a társadalom elmúlt évtizedeiben bekövetkezett változásokat. A felgyorsult életritmus, a technika rohamos fejlődése, a hatalmas árukínálat, a média által közvetített üzenetek egyfajta kényszert, megfelelni akarást nyomnak ránk és már általános iskolás gyerekeinkre is” – mutat rá a kényes helyzetre a szakértő.
A fogamzásgátlás rég volt ilyen aktuális téma. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nem kívánt terhességet megakadályozzuk, ám ez meglehetősen bonyolult addig, amíg csupán a nő terhe marad.
Anyává válni, sok nő számára ez egy hatalmas vágy. Kislányként pelenkázzuk, etetjük, öltöztetjük a kedvenc Panni babánkat, és talán még nem is sejtjük, hogy majd néhány év múlva ugyanezt tesszük a saját gyerekünkkel. Legalábbis a szerencsésebbek. Szomorú tény, de egyre több nő éli át azt az érzést, amikor több hónapos vagy akár -éves próbálkozás után kiderül róla, hogy meddő, és soha nem szülhet.
Abban minden szakértő egyetért, hogy nincs egy konkrét pillanat vagy életkor, amikor feltétlenül meg fog szólalni a gyerkőc, de az körülbelül kijelenthető, hogy 9 hónapos kortól már előfordulhatnak az első szavak, és legalább 18 hónapos korig nem kell rosszra gondolni, ha megváratja ezzel szüleit, 2-2,5 éves kor fölött már azonban komolyan foglalkozni kell a kérdéssel. De vajon mik az első kimondott szavak, és miért pont azok – mit mond erről a tudomány, és mit a gyakorló szülők?
Onnantól kezdve, hogy egy gyerek megszületik, jogokkal rendelkezik, azaz szabályok határozzák meg, ki mit tehet vele, s ő mit tehet meg másokkal. Joga van például az ellátáshoz, vagyis nem hagyhatják éhen halni. No de mihez még?
A sztenderd gyerekmenük azokban az éttermekben, ahol egyáltalán külön is gondolnak a kisebbekre, a rántott hús, rántott sajt, halrudacskák, hasábburgonya, bolognai és pizzaszelet repertoárjában ki is merülnek. Ezzel szemben dietetológusok szerint a főzelékek, párolt és rakott zöldségek lennének a legfontosabbak a gyerekek számára. Vajon az egészséges táplálkozásra és gasztrokultúrára nevelésben szerepet játszanak azok az alkalmak, amikor étteremben eszik a család, vagy olyankor a prioritás az, hogy biztosra menjünk, és tele pocakkal távozzunk az étteremből? Megkérdeztünk néhány gyakorló édesanyát ovis gyermekeikkel szerzett éttermi tapasztalataikról.
Míg gyermeki énünknek lételeme a mozgás, mire felnövünk, hajlamosak vagyunk teljesen megfeledkezni arról az érzésről, motivációról, amely anno erre ösztökélt minket.
Magyarország több Nobel-díjast és komplett tudományágakat is átformáló tudósokat, szakembereket adott és ad a világnak. Csakhogy az utóbbi évtizedekben a természettudományok iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebb a reál tantárggyal foglalkozó tanár. Így félő, hogy elveszítjük ezt az előnyt – ráadásul még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, a tudományos karrier nem nőknek való.
Nem kizárt, hogy egy gyermek teljesen egészségesen nőjön fel hús nélkül, ám a vitaminpótlás kulcskérdés ebben az esetben is. A rosszul összeállított étrendben könnyen kialakulhat kalcium-, vas-, cink- és fehérjehiányos állapot. Fontos figyelni a B12-, a D-vitamin, az ómega-3- és jódbevitel pótlására élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazásával. És ha már a gyermek vega, vajon növekszik-e majd hasonlóan, mint húsevő társai?
A villámgyors takarítás megtanításával olyan készséget adunk gyerekeink kezébe, amely egész életük során kifejti majd pozitív hatásait.
