A különböző generációk közötti kapcsolatokról gyakran konfliktusok, értékkülönbségek vagy kommunikációs nehézségek kapcsán esik szó, pedig jó esetben rendkívüli értékkel bírhatnak testi és lelki egészségünkre nézve.
A lomtalanítások alkalmával megfigyelhető, hogy milyen tárgyak felett járt el végleg az idő, korábban a végeláthatatlan magnókazetta-szalagok ékesítették a lomkupacokat, aztán jöttek a CD-szilánkos, floppys csendéletek. De padlások, sufnik és fényképes dobozok is őrzik a múltba száműzött mindennapi tárgyak emlékét.
Tudod, mit csinál az, aki azt mondja: „Nagyon adom”? És aki azzal flexel, hogy milyen menő Xboxot kapott? De manapság arra a pénztárosra sem néznek értetlenül, aki, miután megkérdezte a kasszánál éppen aktuális vásárlótól, hogy: „Kártyázunk?”, nem kap elő a farzsebből egy pakli kártyát. Nagyjából azért képben vagy, de megesik, hogy neked sem világos mindig, mit kérdezett chaten a kiskamaszod.
Fájdalmas döntés állhat a családi elidegenedés, kitagadás mögött, amely generációkon keresztül fájdalmat okozhat nekünk és leszármazottainknak is.
Az albérletek és a lakások árának emelkedése igencsak szűkös lehetőséget ad egy családalapítás előtt álló pár számára, amennyiben nem minimum harminc év adóssággal szeretnék indítani a közös életüket. Jobb híján, ha megtehetik – a spórolást elsődleges szempontként előtérbe állítva – inkább a szülőkhöz, nagyszülőkhöz költöznek, ami időnként konfliktusokat szül. De vajon milyen buktatói vannak a többgenerációs családok mindennapjainak? Milyen előnyökkel járhat a szülők és az unokák számára, ha vállaljuk az együttélést? És hogyan vélekedik a helyzetről a szakember?
Amikor környezetvédelemről beszélgetünk, gyakran merül fel, hogy tekintettel kéne lennünk az utánuk jövő generációkra. Milyen élet vár a gyerekeinkre és az ő gyerekeikre, ha most becsődölünk, és nem tudjuk megfékezni a küszöbönálló katasztrófát? Ez a rémisztő gondolat sok ember számára motiváló lehet, de megvan az a veszélye is, hogy a távoli időkeret nehézzé teszi a probléma jelenben való megragadását. Egy új kutatás szerint azonban nemcsak a jövővel, hanem a múlttal kapcsolatos tudatosság is segíthet minket a megküzdésben.
A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról, és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót.
Nem kell mindenáron rendet vágni ebben a generációs dzsungelben. Pont elég, ha nem mordulunk rá a gyerekre, vagy az unokára, ha felugrál az asztaltól, mert ha dühösek leszünk, attól az ünnep ugyan tönkremegy, de az unoka nem jön vissza csendben üldögélni közénk. Inkább dobjunk össze egy jó salátát, csináljuk velük közösen néhány vicces szelfit, és élvezzük azokat a perceket, amiket két chat között nekünk szentelnek.
