festő 3 - Dívány

A XX. század egyik legnagyobb női festőjének munkássága hűen tükrözi testi és lelki kínjainak valóságát. Annak ellenére, hogy képei erőteljes szimbólumokkal, sokszor nyersen tárják elénk Frida Kahlo belső világát, az érte való rajongás az utóbbi években sem lankad. A Frida-kultusz legerősebb eleme talán pont a festőnő személyiségében rejlik, ami szerteágazó sokszínűségével teremt lehetőséget a széles körű azonosulásra.

Zichy Mihály nemcsak Az ember tragédiáját illusztrálta, hanem a szerelem művészetét is. Milyen volt a 19. századi erotika egy magyar festő szemével, azaz pennájával?

A saját neméhez vonzódó festő a társadalom alsó rétegéből származó férfiakkal kereste a kapcsolatot, és maga is a létminimum határán élt, pedig nemesi származása akár fényűző életet is biztosíthatott volna számára.

A kortársai számára különcnek bélyegzett bohóc volt, akit senki sem vett komolyan. Isteni kinyilatkoztatásra lett festő, amire nem mint hobbi, hanem mint élete legfontosabb küldetése tekintett. Rajzóráinkon a Magányos cédrust elemezve kevés szó esett nemcsak a festő sajátos lelkivilágáról, de műveinek monumentalitása is elképzelhetetlen volt egy alig pár centis nyomtatott illusztráció alapján. Milyen személyiség lakozik a korukat jóval megelőző zsenialitással megfestett képek mögött?

Vincent van Gogh képei még azok lelki szemei előtt is azonnal megjelennek, akik kevésbé érdeklődnek a festészet iránt. A Csillagos éj holdfényes kéklő ege vagy a Napraforgók sárgája mindenki számára ismert. Az egyik legmagasabb árat az ő festményeiért fizetik a műgyűjtők. A senki mással össze nem téveszthető ecsetvonások mögött háborgó lélek lakozott. Démonjairól főként testvérének, Theónak küldött leveleiből és fennmaradt orvosi papírokból következtethetünk.

Modi – ez volt a festő beceneve, aminek hangalakja azonos a francia maudit (’átkozott’) szóval. A különc művészről már életében legendák keringtek, amelyek a szex, a hasis és az alkohol köré csoportosultak.

Gulácsy Lajos a magyar festőművészet egyik legkülönösebb alakja, aki nemcsak festett, de írt is, megteremtve saját, semmihez sem hasonlítható világát. Művei visszatükrözik az évek során fokozatosan kibontakozó skizofrénia lefolyását. Élete és munkássága a mai napig felveti a kérdést: vajon betegsége tette azzá a művésszé, akivé vált, vagy sorsának tragikuma nélkül is ott lakozott benne az oly keveseknek jutó abszolút tehetség?

Két művészóriás is úgy érezhette, valójában „pótlékgyerek”, egy második próbálkozás a szeretett, elhunyt báty visszahozására az életbe. Salvador Dalí és Vincent van Gogh testvére is azelőtt halt meg, hogy a festők megszülettek volna – és mind a ketten pontosan ugyanazt a nevet kapták, mint halott bátyjaik.

Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye vitathatatlanul a világ egyik leghíresebb alkotása, de ugye nem csak őt és ezt az egy képét ismered? Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket illik ismerni, vagy legalábbis jól párosítani a festőt a képe címével. Lássuk, te mennyit tudsz!

140 éve született Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem véletlenül volt ennyi keresztneve: szülei ijedtükben egy sor szent nevét ráaggatták.

Michelangelo Buonarroti nem a festészetet tekintette a művészet legmagasabb formájának, márpedig ő a magas művészetet képviselte.

Egy műalkotást vajon teljesen függetleníteni lehet az alkotójától? Attól kezdve, hogy kikerül az alkotó keze alól, a mű önálló életet él, és saját jogán kér kritikát, elismerést? Vagy lemoshatatlan bélyegként ott virít rajta, hogy egy erkölcstelen, veszélyes alak készítette? A kérdés napjainkban aktuálisabb, mint valaha.