És azzal tisztában vagy, melyik vitamin hiánya milyen betegséghez vezethet? Egyáltalán: hányféle vitamint ismerünk? Kvízünkből kiderül!
Lehetne vitatkozni azon, hogy mely felfedezések gyakorolták a legnagyobb hatást az emberiségre és a világról alkotott ismereteinkre. Ezek nélkül a tudósok nélkül azonban a világ biztosan nem olyan lenne, mint amilyennek ma ismerjük. Lássuk, emlékszel-e, milyen felfedezés fűződik hozzájuk!
Európa több országában nem kap már a vendég papír étlapot: az asztal csücskére ragasztott QR-kód beolvasása után tájékozódhat a kínálatról. Az emberiség sok ősi, jól bevált találmánya került végleg parkolópályára, miután a technika újabb vívmányai helyettesíthetővé tették azokat.
Az elmúlt években sok fontos tudományos felfedezés történt, olyanok is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid19-hez. A tudósok új kezeléseket tanulmányoztak és fejlesztettek ki a depressziótól a ritka genetikai betegségekig. A rák vérvizsgálata, a keresztszalag-implantátum és a laboratóriumban előállított anyatej is felkerült a listára. Lássuk a legérdekesebbeket!
A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.
Jócskán elmúltam 20 éves, amikorra tagadhatatlanná vált előttem, hogy leszbikus vagyok. Pedig addigra túl voltam én már sok mindenen: kiskoromtól fogva rajongva szerettem a tanárnőimet, bizseregve néztem a tévében a Xénát, szuperközeli barátságaim voltak lányokkal, és ha két kiscsaj csókolózni kezdett a diszkóban, az egyikük tuti én voltam. A fiúkkal való, egyébként nem is kevés randizási kísérleteim viszont rendre érdektelenségbe torkolltak. Mégis miért esett le ilyen sokára az, ami ennyire nyilvánvaló? És miért nem vagyok ezzel egyedül, különösen a nők között?
Rengeteget lehet mostanában hallani, olvasni arról, hogy mennyire fontos az önismeret, és nemcsak elméletben, hanem a mindennapjainkban is. Pszichológus szakértőink mondják el, hogy számukra mi volt a legnagyobb tanulság a saját önismereti folyamatukban, és ebből kiderül az is, hogy miért nélkülözhetetlen mindenki számára végigmenni ezen az úton.
Emberek százainak tetemei hevernek eltemetve az örök hó és jég birodalmában. Mindegyikükhöz tartozik egy-egy történet is, ami a világ legkevésbé vendégszerető helyének meghódításáról, az állandó harcról szól – hogy ki győzött, az nem is kérdés.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője, Roald Amundsen szó szerint a jég hátán is megélt.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a független személyiségű, doromboló, kis méretű macska babusgatása csakis az öreg hölgyek, vagy úgy egyáltalán a női nem saját kis hóbortja. Álljon is cáfolatul néhány tapasztalt, férfiasságában meg nem kérdőjelezhető tengerész, felfedező, katona és vezető, akik igenis szerették a macskájukat, annyira, hogy állandóan magukkal vitték őket.
Gondolkodtál már azon, hogy miért nem nappal tartanak tűzijátékot? A válasz persze egyszerű: az intenzív hatáshoz az kell, hogy sötét legyen, minden elcsendesedjen egy kicsit, hogy aztán hirtelen robbanjanak a csodás fények az égbolton. A kontraszt mindig felerősíti a tapasztalatainkat. Hogyan tudjuk mi magunk megteremteni ezt a kényszerű otthon maradás egyhangúságában? Talán úgy, hogy megtanulunk más módokon figyelni, mint ahogy eddig tettük.
Egy londoni laboratóriumban a 34 éves tudós, June Almeida várakozással telve hajol az elektronmikroszkóp fölé. Olyan mintát vizsgál az általa kifejlesztett módszerrel, amelyről a kollégái már kezdtek lemondani. Belenéz a készülékbe, és szürke, kerek foltok tárulnak fel előtte, amelyeket apró, küllőszerű képződmények vesznek körül. A látvány a munkatársaival egyfajta dicsfényre vagy napkorongra emlékezteti, ezért úgy döntenek, hogy koronavírusnak nevezik el az organizmusokat. Gondolnád, hogy mindez nem pár hónapja, hanem 1964-ben történt?
