Ha nem vagyunk tudatában káros párkapcsolati hiedelmeinknek, nagyobb eséllyel ismételjük meg azokat a viselkedésmódokat, amelyek korábbi társas kapcsolatainkban is a sikeres interakciók és a boldogság útjában álltak.
Ha használsz közösségi médiát, biztos te is találkoztál már ezekkel a posztokkal. Tudod, melyekről beszélek. A tökéletesre sült házi kenyérről és az autentikus babkáról készült büszke képről. Az egy hónapos fitneszkihívásokat sikeresen teljesítők posztjairól. A konmarisra fazonírozott gardróbról. A kertben a gyerekeknek ácsolt akadálypályáról és bunkerről. A mai „tíz kilométer pipa, ti is menjetek ki” posztokról.
Történelmi koronként, kultúránként, társadalmi osztályonként változhat az, hogy mit tartunk vonzónak. Bár az ideális testtel kapcsolatos nézetek a férfiakat is érintik, a nőkre egyenesen mázsás súllyal nehezednek ezek az elvárások. Egy vonzó nő legyen vékony – gondolják a világ számos pontján az emberek, sokak szerint azért, mert ezt a preferenciát ülteti a fejükbe a nyugati média. Hogyan lehet tudományosan igazolni ezt a feltételezést? Találunk még olyan embereket a globalizáció közepette, akik mentesek a tévé és az internet hatásától? Egy kutatócsapat a Karib-tenger közelében találta meg a választ.
A regényirodalom egyik kedvelt motívuma, hogy a szereplők beleőszülnek a bánatba, a mások iránt érzett aggodalomba. A szülők néha félig tréfálkozva korholják a gyerekeiket, hogy mennyi ősz hajszálat köszönhetnek nekik, de a 30-as üzletemberek között is feltűnően sok deresedő halántékot látni. Bizonyítható tudományosan, hogy a stressznek valóban köze van az őszüléshez? Egy friss harvardi kutatás végre átütő eredményeket ért el a háttérben megfigyelhető mechanizmusok feltárásában.
Bár manapság némileg elfogadottabb a légiesség a férfiak, az izmosság pedig a nők körében, még mindig erősen tartják magukat azok a nézetek, hogy milyen testi jellemzők minősülnek maszkulinnak, illetve femininnek. Ha pedig valaki nem a születéskor kijelölt nemének megfelelő külső jegyekkel rendelkezik, akkor rögtön ki van téve a környezete negatív reakcióinak. Azt gondolod, hogy ez túlzás? Akkor képzelj el egy csapott vállú, széles csípőjű férfit vagy egy olyan nőt, akinek méretes háta van. Ki tartaná őket vonzónak?
Nem lehet akármikor az udvaron tenni-venni. Hiába rügyeznek odakint a fák, hiába van először jó idő a téli hónapok után. „Nagypénteken nem illik kertészkedni.” Mit szólnának a szomszédok? Ez a családjában elhangzott mondat ihlette Czakó Zsófia bemutatkozó prózakötetének címét. A szerzővel narancslés hittanórákról, árnyékokból összeálló orosz tankokról és félig ismert nagyszülőkről beszélgettünk, no meg a jó öreg megfelelési kényszerről, amit, hiába nő fel közben, akkor sem képes a szülővárosában hagyni az ember.
Sokan túlzott elvárásokat támasztanak partnerükkel szemben, van azonban néhány dolog, amit teljes joggal elvárhatsz egy párkapcsolatban. Lássuk, mik ezek.
Az, hogy milyen mértékű fájdalomra számítasz, befolyásolni fogja, hogy ténylegesen mekkora fájdalmat élsz át. Hogyan lehetséges ez? Amerikai agykutatók ennek néztek utána.
Szakértőhöz fordultunk, hogy kiderítsük, mit lehet tenni a megfelelési kényszer ellen.
Több örömet lelhetünk gyermekünkben, ha megtanuljuk, hogy annak örüljünk, amilyen ő igazából, és elengedjük korábbi elképzeléseinket arról, hogy milyenné kellene válnia.
Nem csak attól szorong a gyerek, ha túl sokat várunk tőle, attól is, ha kiszámíthatatlan, mit kérünk rajta számon. Néha azért nem vallja be a szülő, hogy mit vár, mert kínos okból, például hiúságból fontos neki az adott dolog.
