Képzeld el, hogy napokra eltűnsz a civilizációból: se telefon, se internet, csak jég, tenger és a csönd vesz körül. A Kelet-Grönlandon vízen lebegő Floating Glacier Hut pontosan ezt nyújtja: egy apró, vízen úszó kabin, amely több száz kilométerre van a legközelebbi településtől.
Tristan da Cunha a bizonyíték arra, hogy igenis van élet a világ másik végén. A sziget olyan messze van ugyanis minden embertől és minden helytől, hogy hivatalosan is bolygónk legelszigeteltebb helyének számít.
A kijárási korlátozások alatt mindannyian tesztelhettük, hogy bírjuk hosszabb távon az összezártságot – a családdal, a barátokkal, hozzánk kevésbé közel álló lakótársakkal, vagy éppen egyes-egyedül önmagunkkal. A hét kérdése sorozatunkban ezúttal arról kérdezzük olvasóinkat, hogy tudnának-e hosszabb távon is a környezetüktől elszigetelten, valódi társas interakciók nélkül élni.
Azt már bebizonyította a tudomány, hogy a magány olyan mértékben növeli a halál kockázatát, mint ha naponta 15 szál cigit szívnánk el. És bár a magány kialakulásának okairól egyre többet tudunk, az állapot hatékony kezelésétől még távol állunk.
