Van, ami kötelező, van, ami ajánlott, és olyan is, ami csak hasznos, de nem elengedhetetlen. Mi legyen mindig az autóban, ha nyugodtan akarsz útnak indulni?
Foglalkozhatunk túl sokat a szerelmünkkel? Noha az odaadás és a kedvesség az egészséges, szeretetteljes kapcsolatok nélkülözhetetlen alappillére, túl is lehet adagolni őket. Előfordulhat, hogy minden jó szándékod ellenére pont az állandó buzgalmaddal és segíteni akarásoddal korlátozod a másikat, veszélyezteted a kapcsolatot és teszed önmagadat is elégedetlenné. Régi mondás, hogy a kevesebb néha több, de ebben az esetben is érdemes megszívlelni. Mutatjuk, miért.
A felmenőink történetének ismerete nélkül csak kevés esélyünk van megérteni, hogy kik vagyunk, és miért pont azt az életet éljük, amit. Ezért hívja olvasóit egy generációkon átívelő önismereti utazásra Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve. A klinikai szakpszichológust többek között arról kérdeztük, hogy mennyire lehet őszinte egy család egy tabukkal teli társadalomban, felelőssé tehető-e bárki is azért, mert feldolgozatlanul hagyta a sérüléseit, s hogyan válhatunk olyan szülővé, aki képes megszakítani a nehéz élmények generációkon átívelő hatását.
Biztosan veled is előfordult már, hogy úgy érezted, teljesen megrekedtél. Semmire sem tudtál koncentrálni, vészesen alacsony volt az energiaszinted, nem bírtál dolgozni, ügyeket elintézni, belülről emésztett fel az unalom. Amikor túlterheltek, zavarodottak vagy motiválatlanok vagyunk, fontos újraterveznünk az életünket. Ilyenkor az alapértékeink újbóli tudatosítása olyan támpontokat adhat, amelyek sokat segíthetnek, hogy a helyes irányba induljunk el.
Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.
