A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre, azaz egyetemekre és főiskolákra február 15. éjfélig lehet beadni a jelentkezést, érdemes hát odafigyelni.
Amerikában is áll a bál, mert a rangos New York Egyetem kénytelen volt megválni szerveskémia-professzorától. A kirúgás hátterében az áll, hogy tavasszal többtucatnyi hallgató petíciót nyújtott át a dékánnak, amelyben a kurzus nehézségeire és a professzor „leereszkedő” viselkedésére panaszkodtak.
Sokan várják július 21-ét, szülők és kamaszok egyaránt. Ez a nap az, amikor kiderülnek a felvételi ponthatárok és az, sikerült-e bejutni a vágyott egyetemre, főiskolára. Ám van, aki nem is tudja, milyen lehetőségek vannak még, hogy még emelkedjenek azok a hőn áhított pontok, amennyiben esetleg idén nem jön össze.
Magyarország több Nobel-díjast és komplett tudományágakat is átformáló tudósokat, szakembereket adott és ad a világnak. Csakhogy az utóbbi évtizedekben a természettudományok iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebb a reál tantárggyal foglalkozó tanár. Így félő, hogy elveszítjük ezt az előnyt – ráadásul még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, a tudományos karrier nem nőknek való.
Divatirányzat, esztétikai trend, amely központi elemeként a tanulás dicsőítését tűzte ki: a Dark Academia korábban soha nem tapasztalt módon népszerűsíti az egyetemi életet és a kiapadhatatlan tudásszomjat.
Hogyan váltak az amerikai egyetemek a világ vezető oktatási intézményeivé? Mi a sikerük titka? Erre kerestük a választ, és érdekes dolgokra bukkantunk. Amerika „jókor volt jó helyen”.
Sokan még biztosan emlékszünk arra, milyen volt, amikor érettségi és felvételi előtt gyakorlatilag a további életünkről kellett döntenünk. Pár hónap alatt el kellett határoznunk, melyik egyetemet válasszuk, vagy ha éppen nem akartunk továbbtanulni, akkor azt, mihez kezdjünk a továbbiakban. A jelenlegi 18-19 évesek is ebben a cipőben járnak most, két hetük maradt dönteni arról, hova adják be a jelentkezésüket.
2022. február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatás szeptemberben induló alap- és mesterképzéseire. Hat helyet jelölhetnek meg az E-felvételi rendszerben a tanulni vágyó érettségizők és felnőttek is, ugyanis sosem késő váltani! Mutatunk pár hírességet, akik mertek és nyertek.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma a leghíresebb, ma is használt középkori találmányok nyomába eredünk.
Ismerjük, átéltük, milyen vadak tudnak lenni az egyetemi bulik. Nemtől függetlenül mindenki csapta már szét magát legalább egyszer. Így történt ez 2015-ben a Stanfordon is, ahol azonban olyan eset történt, ami méltán vívta ki a világsajtó figyelmét – és minden lányos szülő aggodalmát.
A 25 éves Agócs Fruzsina elképesztő álmot váltott valóra: a hazai középiskola elvégzése után azonnal felvették a Cambridge-i Egyetemre. Azóta már a doktori végzettségét szerzi, miközben a korai univerzum fizikai és matematikai hátterét kutatja.
Általában nagy dicsőségként éli meg a szülő, ha a gyereke külföldi egyetemen tanulhat tovább. Ugyanakkor ez a döntés hatalmas áldozatokkal jár, és nem csupán akkor, amikor a tandíjat kell befizetni. Addig is segítenünk kell a gyerekünket a választásban, és lehetőleg nem rajta keresztül kiélni a saját álmainkat.
