A szakértők arra kérik a Dunában fürdőzőket, a folyóparton sétáló családokat, kutyasétáltatókat és a horgászokat is, most kerüljék a partszakaszokat, mert kiszámíthatatlan, ami rövid távon ránk vár.
A Duna Fejér vármegyei szakaszán a húszéves Szrnka Dominik július 26-án hajnalban egy 92 cm-es angolnát fogott. Az eredetileg tengeri halfajt a Balatonba telepítették, a Dunában kevéssé számítani példányaira, ez most a közelmúltban mégsem az első példa nagy alngolna kapásra legnagyobb folyónkban.
Egy kormányzati testület javaslata szerint a paksi atomerőmű akár 32 Celsius-fokosra is felmelegíthetné a Dunát – ez olyan forró, mint a Lukács Gyógyfürdő gyógymedencéjének vize.
Kolosszális halat fogott ki egy horgász a Dunából: Fülöp Sándornak egy 227 centiméter hosszú harcsa akadt a horgára. Az egészen különleges élőlényt pár közös fotó után visszaengedték a folyóba.
A BRFK a vízparton pihenőket és a vízi sportok szerelmeseit figyelmezteti a Duna alacsony vízállása miatti veszélyekre.
Július 12-én úszóversenyt tartanak a Dunán: a résztvevők Szentrendétől indulnak, és egészen a Lupa-szigetig úsznak majd a folyóban. A verseny idejére teljes hajózár lesz érvényben.
A Duna egyik eldugott szegletében, Horvátország és Szerbia határán fekszik egy apró földdarab, amit ma már gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni. A sziget folyamatos, 24 órás rendőri felügyelet alatt van, járőrhajókkal és rendőrökkel körbe véve. Ez azonban nem mindig volt így: egy miniállam lenyűgöző történetét mutatjuk be.
Valóban van arany a Dunában? Miként lehet aranyat mosni a folyókból, és hol érdemes próbálkozni? Utánajártunk.
A Duna esztergomi és bajai szakaszán is tömeges halpusztulásra figyeltek fel a napokban. Eddig 5 mázsányi haltetemet kellett eltávolítani.
Április közepén két nap alatt mintegy 700 látogató kelhet át száraz lábban a Duna alatt. A Nagymaros és Visegrád között lévő közműalagútba meghirdetett sétára szinte pillanatok alatt elfogytak a jegyek.
Több száz évvel ezelőtt a Margit-szigettől északra volt Budapestnek még egy szigete. A Fürdő-sziget felszínét azonban előbb egy jeges árvíz letarolta, majd a maradékot a 19. század végén elkotorták.
Egyre több hód él hazánkban, most a Pécs melletti Malomvölgyben kell megoldást keresni a védett állatok okozta, egyre nagyobb kár miatt.
