A Duna egyik eldugott szegletében, Horvátország és Szerbia határán fekszik egy apró földdarab, amit ma már gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni. A sziget folyamatos, 24 órás rendőri felügyelet alatt van, járőrhajókkal és rendőrökkel körbe véve. Ez azonban nem mindig volt így: egy miniállam lenyűgöző történetét mutatjuk be.
Valóban van arany a Dunában? Miként lehet aranyat mosni a folyókból, és hol érdemes próbálkozni? Utánajártunk.
A Duna esztergomi és bajai szakaszán is tömeges halpusztulásra figyeltek fel a napokban. Eddig 5 mázsányi haltetemet kellett eltávolítani.
Április közepén két nap alatt mintegy 700 látogató kelhet át száraz lábban a Duna alatt. A Nagymaros és Visegrád között lévő közműalagútba meghirdetett sétára szinte pillanatok alatt elfogytak a jegyek.
Több száz évvel ezelőtt a Margit-szigettől északra volt Budapestnek még egy szigete. A Fürdő-sziget felszínét azonban előbb egy jeges árvíz letarolta, majd a maradékot a 19. század végén elkotorták.
Egyre több hód él hazánkban, most a Pécs melletti Malomvölgyben kell megoldást keresni a védett állatok okozta, egyre nagyobb kár miatt.
Hogy lehetett az 1920-as évek derekán a legrövidebb idő alatt lejutni Budapestről a Balatonhoz, ráadásul viszonylag olcsón? Hát hidroplánnal, ami a Duna vízéről szállt fel. Tudjuk, hogy hihetetlenül hangzik, ezért mutatjuk fotón is.
Utoljára 1963-ban fagyott be teljesen a Duna, de előtte jó pár olyan tél volt, amikor ez rendre bekövetkezett. Mutatjuk időrendben a képeket: ha már többé nem várható ilyen, legalább csodáljuk meg a múlt század legérdekesebb fotóit!
A Műszaki Egyetem előtti rakparton horgonyzó zöld hajó látványa elgondolkodtathat téged is azzal kapcsolatban, hogy vajon miért nem mozdul soha.
1945 januárjában a főváros lakói a tragédia közepette kénytelenek voltak megtanulni, hogyan éljenek a Duna két partján, immár fizikailag is elválasztva egymástól. A szétrombolt hidak hosszú évekre megnehezítették az újjáépítést és a fejlődést, de a budapestiek akaratereje és kitartása végül lehetővé tette, hogy a város magához térjen.
Egyre jobban terjed a vörös mocsárrák élőhelye hazánkban. A mindenevő, invazív állatfaj a legnagyobb vizeinkben is jelen van.
A Duna évezredek óta közlekedési és kereskedelmi útvonal, népek, birodalmak emelkedtek fel és buktak el partjai mentén, hullámai zeneszerzőket és írókat ihletett meg, de bármennyit is tudunk a Dunáról, mindig lesznek titkai előttünk: titokzatos őslakosai, nádasaiban rejtőző remetéi, és rejtelmes szigetei. A Duna maga a misztérium, és mindig tud valami újat mutatni, mert sosem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, tudták ezt régen is.
