A bonobók a legszófogadóbb és legkönnyebben tanítható állatok. Bár az etológiai kutatások számos más állatfaj esetben is feszegetik a taníthatóság határait, a főemlősök viszik még mindig a prímet.
Elpusztult Kanzi, a legendás bonobó csimpánz, akit a világ legokosabb állataként ismertek. 44 éves volt.
Nem csak az emberek vívnak háborúkat, néha az állatok különböző csoportjai is egymás ellen fordulnak. Az egyik legszervezettebb és legfurcsább konfliktus, amelyet a tudósok megfigyeltek, a csimpánzokhoz kapcsolódott.
Lajka tragikus történetét mindenki ismeri: az űrutassá lett, kóbor kutya az űrben vesztette életét. Ám nem ő volt az egyetlen állat, aminek szenvednie kellett, hogy eljusson az emberiség a csillagok közé.
San Diegó-i és lipcsei állatkertek hetvenöt órányi felvételét elemezték kutatók, és arra jutottak, hogy nemcsak az embergyerekek szokása, hogy idegesítik az idősebbeket, hanem a kölyökmajmok is szívesen foglalkoznak ezzel.
Amikor azon gondolkozunk, mennyi különbség van ember és csimpánz közt, előszeretettel feledkezünk meg a tényről, miszerint DNS-ünk 99 százalékban egyezik meg a főemlősökével: bizonyos feladatok teljesítése kapcsán úgy tűnik, agyműködésünkben sincsenek akkora különbségek…
A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.
A hatvanas években Böbe, a csimpánz a veszprémi állatkert igazi szupersztárja volt. Tudott festeni, agyagozni, szörpöt készíteni, kanállal ette a levest, és kávét is főzött, amiből Kádár Jánost is megkínálta.
A tény, hogy az ember testesebb a csimpánzoknál, nem újdonság a tudomány számára sem, de most friss kutatási eredmények segítenek megérteni, hogy miért pont rajtunk vannak felesleges kilók.
A világhírű etológus és természetvédő több mint 40 éve küzd a csimpánzokért, globális hálózatában pedig több tízezer fiatal tevékenykedik azért, hogy megvédje és jobbá tegye a környezetét. Számos kutató ezért úgy döntött, hogy munkája elismeréséért Nobel-békedíjra terjeszti fel a kutatónőt.
Nyelvészek szerint a csimpánzok által használt gesztusok és kifejezések az emberi kommunikációban is megtalálhatóak.
Az egyik legismertebb kutatónő és aktivista 84 évesen is folyamatosan úton van, mi pedig nemrég élőben ittuk a szavait.
