Prágában már 1956-ban megcsörrentek a telefonkészülékek a telefonbár prototípusában, az 5P-ben, mely jó példával járt elöl a hazai randizást forradalmasító Újlaki Étterem előtt. Ott aztán a magyar szocialista ifjak is élvezhették a telefonos, ám csöppet sem vak randi minden modern előnyét.
Ez a műfaj ma már nem létezik. A zenés-táncos nyilvános helyek kimentek a divatból, a beatkorszak elején megingott hajdani népszerűségük, hiszen a klubok, koncertek, házibulik, később meg a diszkó jöttek divatba. Ellentmondásnak tűnik, de közben éppen az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek jelentették e műfaj „szocialista” korszakának csúcsát.
Tényleg annál vonzóbbnak találod a kocsmában üldögélő ellenkező nemű embereket, minél inkább közeledik a zárási idő? Egy ismert városi legenda nyomában.
A vendégnek mindig igaza van, de mindenkinek jobb lesz, ha emberszámba vesszük a másikat. Ehhez jöjjön egy kis útmutató!
Eddig nem jutott eszedbe, hogy a bevett törzshelyed helyett egyszer felmehetnél a világ egyik legmenőbb hoteljének tetőbárjába? Öreg hiba.
Kódnevekkel kérhetnek segítséget azok a nők, akik nem érzik biztonságban magukat az első randevún.
