Cutomu Jamagucsi volt az egyetlen, akiről a japán kormány hivatalosan is elismerte, hogy mindkét atombomba-robbanást túlélte. A világ legszerencsésebb (vagy legszerencsétlenebb, nézőpont kérdése) embere túl a nyolcvanadik életévén tudta csak feldolgozni a történteket: ekkor elszántan kampányolni kezdett a nukleáris fegyverek ellen.
A Csendes-óceán egy eldugott csücskében, Tahititől mintegy 1250 kilométerre található Moruroa (más néven Aopuni) szigete. Az aprócska sziget azonban nem festői elhelyezkedéséről vagy gazdag élővilágáról híres, hanem arról, hogy Franciaország 1966 és 1996 között közel 200 kísérleti atomrobbantást hajtott itt végre.
Az atombomba felfedezésével a világ szembesült vele, hogy akár egyetlen rossz gombnyomással véget érhet az emberi civilizáció − a hidegháború időszakában azonban nemcsak rettegést, de nagy kíváncsiságot is szült a minden addiginál pusztítóbb új fegyver. Amerikában az 1950-es években fellendült az atombomba-turizmus, melynek részben a bűn városa, Las Vegas is köszönheti felemelkedését.
A francia hadsereg 1960–1966 között a dél-algériai sivatagi területeken a legnagyobb titokban saját bevallása szerint 17 légi és föld alatti atomrobbantást hajtott végre, és sok esetben alig tettek óvintézkedést annak érdekében, hogy megóvják a sugárveszélytől a lakosságot.
