A második világháború után több autógyártó is azt gondolta, hogy az autózás jövőjét a nukleáris energia jelentheti. Meg is próbáltak atommeghajtású járművek kifejleszteni, ám különféle akadályokba ütköztek.
Az 1960-as években meglepő ötlettel állt elő két német tudós. Karl és Bernhard Philberth úgy akarta megoldani a nukleáris hulladék akkoriban egyre fontosabbá váló problémáját, hogy fémgömbökbe zárva beleolvasztotta volna őket Grönland vagy a Déli-sark jegébe. Tervük sosem vált valóra, ám az ötletet ma is használják a kutatók.
Az atomenergiai fejlesztéseket jelentősen visszavetette a csernobili katasztrófa. A több évtizedes elutasításnak mostanra leáldozott volna, de új körülmények hátráltatják a beruházásokat.
Harminchét éve, 1986. április 26-án következett be a világ történelmének legnagyobb nukleáris katasztrófája: Csernobil hatása hatalmas volt az atomerőművek biztonsága mellett a környezetében élők, illetve a mentési munkálatokon dolgozók életére is.
A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófák minden idők legsúlyosabb nukleáris baleseteként vonultak be a történelembe – azonban kevesen tudják, hogy 1979-ben egy amerikai atomerőműben is hasonló baleset következett be, és csupán a szerencsén múlt, hogy az ügyből nem lett az említettekhez mérhető masszív tragédia. Mi történt pontosan a pennsylvaniai Three Mile-szigeten?
