addikció - Dívány

Noha sokan gondolják azt, hogy csak az az alkoholista, aki látványosan sokat iszik, a kép ennél sokkal árnyaltabb. Sőt, az sem igaz, hogy az alkoholfüggőség a férfiak sajátja, hiszen ahogyan Bajzáth Sándor fogalmaz, a statisztikák szerint a nők is fölzárkóztak. Az addiktológiai konzultánssal beszélgettünk alkoholról, függőségről, alkoholista nőkről és férfiakról, családról és fiatalokról.

Ha függőségre gondolunk, akkor általában a könnyebben és nehezebben elérhető tudatmódosító szerek juthatnak egyből az eszünkbe, mint az alkohol vagy a különböző szintetikus szerek. A rossz hír az, hogy léteznek sokkal rejtettebb addikciók is, és akár a stressz függőjévé is válhatunk.

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a drogfüggőség és az elhízás ugyanazokra a neurobiológiai mechanizmusokra vezethetők vissza. E szerint ugyanúgy szenvedhet valaki élelmiszer-függőségtől, ahogyan a drogok is okozhatnak addikciót. A kutatók azt is kiderítették, mely élelmiszerek tehetnek bennünket legkönnyebben szenvedélybeteggé. Ilyen például a sajt és a cukor is.

Felmerülhet a kérdés, vajon honnan lehet tudni, hogy egy szerettünk valóban függőségben szenved-e. Nézzük, milyen intő jelek lehetnek az addikció különböző szakaszaiban.

Bár az utóbbi időben egyre többet hallani a szexfüggőségről, a közvélemény, de még a függőségekkel foglalkozó szakemberek körében is sok a kérdés ezzel a jelenséggel kapcsolatban. A civilek kétkednek: nem lehet, hogy mindez csak jó kifogás a sorozatos hűtlenségre? A szakemberek pedig azon tanakodnak, mentális zavarként értelmezhető-e a kényszeres szexuális tevékenység.

Pörögnek a fejemben a filmkockák. Ez a címe, mottója a L’Harmattan Kiadó gondozásában nemrég megjelent, felépülő függők életútjait bemutató kötetnek. Az interjúkat készítő Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal, rendszeres szerzőnkkel beszélgettünk kötődésről, az újrakezdés lehetőségeiről és a jóvátétel jelentőségéről.

Nem kell ma már ahhoz felsővezetői pozíciót betölteni, vagy veszélyes foglalkozást űzni, hogy a stressz-szintünk egy sima hétköznap is az egekben járjon. Nagy a nyomás a munkahelyen, sok az elvárás a családban, a bezártság a párkapcsolatokban is sok feszültséget okozhat. Többek között ez is az oka annak, hogy sokan válnak függővé, legyen szó káros szenvedélyekről, a virtuális világról, vagy akár a munkáról. Már az első jelek esetén érdemes segítséget kérni.

A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.

Korábbi cikkeimben már sokszor írtam arról, hogy tapasztalataim szerint a függők esetében nem működik a szociális használóvá válás. A klienseim jelentős része érkezik azzal a vággyal, hogy szeretne leszokni, de még inkább kevesebbet inni vagy drogozni. Én ez utóbbit nem látom reális vágynak, de tudom azt is, hogy ezt mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia. Ha már eleget próbálta, és csak rövidebb-hosszabb ideig, vagy semennyire sem jött össze, akkor talán készen fog állni a teljes absztinencia elfogadására.

Képzeld el, hogy az elején minden szuperül indul, néhány remek randi után úgy tűnik, tökéletesen passzoltok egymáshoz. Idővel viszont egyértelművé válik, hogy közel sem ennyire rózsás a helyzet, a partneredről ugyanis kiderül, hogy függő.

Mi jut eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy függő? Talán a filmekben ábrázolt szerhasználó, aki a társadalom peremén él, az utcán szipuzik, vagy belőve fekszik egy csupasz szobában. Vagy a sztereotip alkoholista, aki remegő kézzel issza a reggeli felest. Esetleg a szerencsejátékos, aki adósságot adósságra halmoz. Persze az is lehet, hogy egy szerettedre gondolsz, fájdalmas tapasztalatokra. De jó eséllyel nem olyasvalaki ugrik be először, aki magas pozícióban van, elismerést és díjakat kap, rendszeresen szerepel a médiában, vagy emberfeletti energiával nemes célokért küzd. Bár felnézünk rájuk, sokan közülük komoly problémákkal küzdenek. Miért olyan ártalmas a munkafüggőség? Mi kell ahhoz, hogy felismerjük, és mit tehetünk, ha magunkon vagy másokon tapasztaljuk? Erről beszélgettünk dr. Kun Bernadette pszichológussal, az ELTE-PPK oktatójával.

A párkapcsolati problémák a mindennapi élet részét képezik, a legszeretőbb partnereknek is vannak hullámvölgyeik. Ráadásul az elmúlt időszak a többség számára komoly megterhelést jelentett: új és váratlan stresszorokkal néztünk szembe, kezdenünk kellett valamit az elszigeteltséggel, a vírus miatti aggodalommal, a bevételcsökkenéssel és az állandó bizonytalansággal, hogy meddig tart még a járvány. Nem csoda, hogy sok konfliktus fokozódott, a kapcsolatokból kiveszett a szenvedély, a romantika. De mégis mi az a pont, amikor érdemes külső segítséget igénybe venni? Mikor lehet szükség párterápiára?