Mozartot lepipálta a nővére tehetségben, prózai oka van, hogy nem ő lett a sztár

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor a Mozart nevet halljuk, mindenkinek a Wolfgang keresztnév jut eszébe, pedig a zeneszerzőnek volt egy testvére, akinek tehetsége talán az övénél is nagyobb volt – azonban pechjére lánynak született.

Maria Anna Walburgia Ignatia Mozart, röviden Nannerl: Mozart egyetlen testvére, aki megérte a felnőttkort, egyben potenciális riválisa – lett volna, de nőként csak egy darabig kamatoztathatta tehetségét. Hiába turnézott csodagyerekként öccsével együtt, a rivaldafény Wolfgang osztályrésze maradt, igaz, őt magát is inkább az utókor halmozta el a képességének megfelelő elismeréssel, bőven halálát követően.

Mennyire is volt tehetséges a valóságban Nannerl, és mikor tűnt el végleg az európai koncerttermekből?

A második kérdésre adott válasz talán nem meglepő: akkor, amikor férjhez ment. Valódi tehetségét illetően azonban meglepő is lehet az igazság.

Nannerl volt Wolfgang egyik első zenetanára

Nannerl 1751-ben született, apja, Leopold Mozart pedig nyolcévesen kezdte meg zenei oktatását. A lányka csembalóórákat vett tőle, apja pedig elragadtatva figyelte Nannerl fejlődését. A kutatók szerint Wolfgang Amadeus is körülöttük tartózkodhatott, talán meg is próbálta egyszer-egyszer saját maga is lejátszani azokat a darabokat, amelyeket nővére éppen tanult.

A két Mozart testvér apjuk felügyelete mellett rengeteget zenélhetett együtt
Fotó: Api / Getty Images Hungary

„Idővel Nannerl játéka egyre briliánsabbá, technikája egyre tökéletesebbé vált. A fiatal Wolfgangot valószínűleg ez lenyűgözte, és inspirálta a játékra” – vélekedik Eva Riegel zenetörténész. Nannerl oktatása közben azonban arra is felfigyelt az édesapa, hogy Wolfgangban is nagy tehetség rejtőzik: lánya kottájába feljegyezte például, hogy a még nem egészen ötéves fiúgyermeke egy menüettet fél óra alatt megtanult lejátszani. 

Ha nem lett volna lehetősége Nannerl mellett belekóstolni az alapokba, csak nyolcévesen kezdte volna meg Wolfgang a csembalóóráit, így viszont – valószínűleg nagy büszkeség mellett – már ekkor elkezdte fia zeneoktatását is.

Gottfried Schlaug, a Harvard szakembere szerint ez a három év nagy hatással lehetett Wolfgang agyának fejlődésére: a kutatók azt találták, hogy azok agya, akik már hétéves kor előtt elkezdenek zenét tanulni, egészen másként fejlődik, mint azoké, akik nem tanulnak zenét, vagy csak nagyobb korukban kezdenek bele. Nannerl gyerekként valószínűleg ugyanúgy részt vett Wolfgang oktatásában, mint Leopold: segített neki lefordítani gyermeknyelvre az utasításokat, és megmutatta, hogyan lehet a zene a szórakozáson túl a kommunikáció egy formája.

Mozart testvére apjukat is lenyűgözte

Wolfgang Amadeus tehát valószínűleg Nannerl nélkül nem lett volna később az, akivé vált – ez igaz abban az értelemben is, hogy turnézni is egyszerre kezdtek. A Mozart csodagyerekek 6 és 11 éves korukban már Münchenben léptek fel, ahol a kisfiút csodagyerekként aposztrofálta a hallgatóság, Nannerlt pedig mesteri zongoristaként.

Édesapja, Leopold is el volt ragadtatva tehetségétől.

Idézőjel ikon

„Az én kislányom a legnehezebb műveket is hihetetlen pontossággal és kiválóan játssza: ez azt jelenti, hogy a kislányom, bár még csak 12 éves, Európa egyik legügyesebb csembalójátékosa”

– írta egy levélben Leopold Mozart Nannerlről.

A gyerekek szólóban és négykezessel is felléptek, 1764-ben pedig, amikor a 13 éves Nannerl és testvére Párizsban kápráztatták el a közönséget, a lány már énekelt is. Hét éven át járták Európát, utolsó útjukon, Bécsben elkapták a himlőt. Az, ahogyan a helyzetet Leopold kezelte, érzékelteti, milyen fordulatot vett ekkor a gyerekek sorsa – fia felgyógyulásáért nem kevesebb mint hat misét mondatott, Nannerl érdekében azonban mindössze egyet.

Hiába volt Nannerlnek komoly tehetsége, az élet bezárta előtte a kapukat
Fotó: Rischgitz / Getty Images Hungary

Amikor aztán úgy tartották, a lány eladósorba került, apja többé nem vitte magával, a siker és a csillogás innentől kezdve csak Wolfgang osztályrésze volt. Nannerlnek Salzburgban kellett érvényesülnie, egy olyan időszakban, amely egy nőt sem tehetsége, hanem neme alapján ítélt meg, és valljuk be, nem tartott túl sokra. Az utazott, világlátott lányt testvére dicsérő leveleiben nagyra értékelte, Salzburban ugyanakkor gyanús szemmel nézhették, akár félvilági nőszemélynek is tarthatták, azt gondolván, mégis mivel tölthette idejét akkor, amikor Európa egyik előkelő háztartásából a másikba libbent, holmi koncerteket adva?

Nőként ekkoriban nem érvényesülhetett igazán

Sylvia Milo színész-producer-drámaszerző, aki az elfeledett Nannerlről színdarabot írt, úgy vélekedik: Nannerl saját korának áldozata lett. A lány tehetséges szerző is volt, amiről öccse neki írt levelei is árulkodnak. 1770-ben például ezt írta neki: „Kedves húgom! Csodálom, hogy ilyen jól tudsz komponálni, egyszóval gyönyörű a dal, amit írtál.” A darab ugyanakkor – csakúgy, mint Nannerl más kompozíciói – sajnos nem maradt fenn.

Milo szerint amíg Wolfgang túl kicsi volt ahhoz, hogy kottázzon, szerzeményeit Nannerl jegyezte le, lehetséges az is, hogy a testvérének tulajdonított darabok egy része valójában a lány szerzeménye. Az is tény, hogy

első szimfóniájának lejegyzésében is részt vett Nannerl, sőt, ő hangszerelte azt szimfonikus zenekarra, amihez hatalmas hozzáértésre volt szükség

– sajnos azt sosem fogjuk megtudni, pontosan mekkora osztályrésze volt a munkában a nővérnek.

Bár turnézni apja egy idő után nem vitte már magával, a zeneszerzés egy ideig megmaradt Nannerl számára – egészen addig, míg 1784-ben férjhez nem ment.

„Az akkori társadalomban természetesen voltak női zeneszerzők, de a közönségnek csak a nemesek mutathatták meg munkájukat, és sosem pénzért. Akik pénzt kerestek zenével, azokat prostituáltnak tekintették” – summázza Milo.

Apja még gyermekét is elvette tőle

Leveleinek tanúsága szerint Wolfgangnak nagyon hiányzott nővére, akinek végig kellett néznie, ahogyan fiatalabb testvéréért rajong a világ, miközben neki otthon kell kérőre várnia 18 éves korától kezdve. Reménytelenül beleszeretett Franz Armand d’Ippoldba, de végül nem házasodtak össze: ennek oka nem ismert, ám könnyen lehet, hogy Leopoldnak nem felelt meg ez a frigy. Így végül egy ötgyermekes özvegyember, Johann Baptist von Berchtold zu Sonnenburg felesége lett meglehetősen „idősen”, 33 éves korában. 

Ismert oka nincs annak, hogy miért várt a kor szokásaihoz képest sokat kiházasításával a család

– az egyik ok az lehetett, hogy apja nem engedte hamarabb frigyre lépni. Nannerl és Wolfgang édesanyja ugyanis idő közben elhunyt, egyszerűbb volt hát az apának, ha így marad asszony a háznál.

Öccse sorsa tragikusan alakult, ő pedig csak özvegyként foglalkozhatott zenével, tanári minőségben
Fotó: Wikimedia Commons

Mindezek ellenére házasságkötése után apja anyagilag is kisegítette, vásárolt neki, elküldette részére testvére műveit, és ha meglátogatta, zenészeket is vitt magával, hogy velük muzsikálhasson. Amikor viszont Nannerl fiúgyermeknek adott életet 1785-ben, az apa szó szerint elvette tőle a kicsit: unokáját ő nevelte, és Nannerl határozott kérése ellenére sem adta őt vissza. 1787-ben, Leopold halála után kaphatta csak vissza a nő a gyermeket.

Nannerl és testvére az évek során szenvedélyes hangvételű, testvéri szeretetről árulkodó leveleket váltottak – még akkor is, amikor Wolfgang felesége, Constanze miatt Leopold és Wolfgang kapcsolata megromlott. A levelezés azonban 1788-ban örökre megszakadt, 1791-ben Wolfgang meghalt, 1801-ben pedig Nannerl özvegy lett. Még 28 évet élt zenetanárként, végre, életében először, független nőként.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.