6 dolog, amit az érzelmileg intelligens szülők másképp csinálnak

Az érzelmi tudatosság és az érzelmeink kezelésének képessége az érzelmileg intelligens nevelés sarokköve. A gyerekek egészséges érzelmi fejlődésének elősegítése pedig nagyban befolyásolja, hogy mennyire lesznek sikeresek és boldogok életük folyamán.

Egy 19 évig tartó longitudinális tanulmány eredményei szerint a gyerekeknek 5 éves korukra kialakulnak azok a szociális-érzelmi készségeik, amelyek előre jelezhetik a felnőttkori sikereiket, így például azt, hogy képesek lesznek-e diplomát vagy állást szerezni.

Szerencsére az ember érzelmi készségei nincsenek kőbe vésve, gyakorlással fejleszthető ez a terület is. Meghna Singhal pszichológus szedte össze, hogy szülőként hogyan segíthetjük a gyerekeinknek elsajátítani ezt a képességet.

#1 Vigyázz magadra

Szülőnek lenni az egyik legnehezebb, legfárasztóbb szerep a világon. Az érzelmileg intelligens szülők magukkal szemben is együttérzők. Szem előtt tartják, hogy ahhoz, hogy jó szülők legyenek, a saját bőrükben is jól kell érezzék magukat, hiszen így kiegyensúlyozottabb, türelmesebb, boldogabb és energikusabb szülei lehetnek a gyerekeknek. Adj időt magadnak kikapcsolódni, töltekezni, hogy a legjobb verziódat nyújthasd a gyerekednek is.

#2 Összpontosíts a kapcsolatra

A szülő-gyerek kapcsolat az egyik legfontosabb az érzelmileg intelligens szülők számára. A mai világban, ahol egy emberre legalább két képernyő jut, nehéz kizárni a zavaró tényezőket és a stresszforrásokat, és nem ritka az sem, hogy magányosnak érezzük magunkat. A kötelezettségeink ellátása mellett úgy tűnhet, hogy a szabadidőnkből kell áldoznunk arra, ha a gyerekkel akarunk időt tölteni. Ahhoz azonban, hogy kialakuljon a megfelelő kapcsolat a szülő és a gyerek között, nem feltétlenül kell mindennap órákat együtt lógnunk. Ennél sokkal fontosabb, hogy a közösen töltött időben egymásra figyeljünk, és legyenek olyan emlékek vagy szokások, amik csak a mieink.

#3 Érzelmi nevelés

A gyereknevelésnek fontos része az érzelmi nevelés is, ami segít, hogy a gyerek azonosítani és kezelni tudja a saját érzéseit. Az érzelmileg intelligens szülők nem utasítják el és nem kritizálják a gyerekük érzéseit, tisztában vannak vele, hogy minden érzésnek helye van. Teszik mindezt úgy, hogy közben megtanítják a gyereknek, hogy mik azok a viselkedési formák, amik – bármilyen rosszul is érezzük magunkat – már nem férnek bele. A gyerekek negatív érzései lehetőséget adnak arra, hogy együttérezzünk, kapcsolódjunk és tanítsuk őket, miközben lehetővé teszik azt is, hogy rájöjjünk, mik azok a stratégiák, amiknek a segítségével a gyerek könnyebben dolgozza fel az őt érő csalódásokat.

#4 Büntetés helyett tanítással fegyelmezni

A fegyelmezés lényege, hogy megtanítsuk a gyereket arra, amit elvárunk tőle. Az érzelmileg intelligens szülők a korlátok és határok felállítására, valamint ezek átlépésének következményeire koncentrálnak, miközben tisztelettel bánnak a gyerekkel. Nem büntetéssel fegyelmeznek, fontosnak tartják a következetességet, támogatásuk pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek megértse az elvárásokat. Egyértelmű számukra, hogy a kiabálás, a gyerek igényeinek figyelmen kívül hagyása vagy más büntetési módszerek rövid távon talán elérik a kívánt hatást, azonban nem segítenek a gyereknek elsajátítani az érzelmei kezeléséhez szükséges képességeket, így a probléma idővel újra felüti majd a fejét.

#5 Belső motiváció

A belső motiváció az a képesség, aminek segítségével kitartunk és véghez viszünk valamit a felmerülő akadályok ellenére, önmagunk miatt, mások támogatása nélkül. Növelhetjük a gyerekünk belső motivációját, ha segítünk a célja kitűzésében, majd az eléréséhez vezető lépések megtervezésében. Megerősítést adunk a gyerek erőfeszítéseire, az eredmény helyett az elvégzett feladatokat értékeljük.

#6 Értékek közvetítése

Az, hogy mit tartunk fontosnak, nagyban befolyásolja a viselkedésünket és a döntéseinket. Épp emiatt fontos, hogy milyen értékeket adunk tovább a gyerekeinknek. Az érzelmileg intelligens szülők azon dolgoznak, hogy azonosítsák, majd kommunikálják a számukra fontos értékeket. Ugyanakkor belátják azt is, hogy nem elég azt mondani a gyereknek, hogy legyen őszinte, kedves, szorgalmas, elengedhetetlen a jó példa. Beszélgessetek arról, hogy milyen döntéseket milyen értékek alapján hoztok, és mit miért tartotok fontosnak.

Tehát ahelyett, hogy reggel megpróbálnád meggyőzni a gyereket, hogy mégis szereti a pirítóst, hiszen ez a kedvenc reggelije, beszélgessetek. „Jól látom, hogy csalódott vagy a pirítós miatt? Valami máshoz van kedved?” – ezzel teret engedünk a rossz érzések kifejezésére, ami hosszú távon a gyerek előnyére válik.