A második indokínai háborút ma már csak vietnámi háborúként ismerjük. Amerika mintegy 20 éven keresztül igyekezett megtörni közvetve az ázsiai ország lakosságát, ám az igazi harc a kommunista Kína és Szovjetúnió ellen folyt, akik megszállás alatt tartották az ország északi részét, miként a délit az USA. A harcok valódi vesztesei a vietnámiak voltak, akik a föld alá menekültek, hogy életüket mentsék, s ott tartósan is berendezkedtek.
Az amerikai háború idején elkészített alagútrendszer, a Cu Chi a mai napig áll, ebben a videóban pedig bepillantást nyerhetsz abba, miként is működött.
Vietnám megszenvedte az amerikaiak háborúját
A második indokínai háború harcai nagyobbrészt Dél-Vietnámban, Kambodzsa és Laosz határán folytak. A földalatti járatokba pedig nemcsak az életét mentő lakosság, de az ázsiai szabadcsapatok is elbújtak olykor, onnan támadva megszállóikra.
Mindeközben az ország északi része fölött légiháború dúlt.
Bár az USA hadereje fejlettebb volt, a kommunista ellenállókat terepismeretük és a domborzat, a sűrű őserdők, hegyek és folyók segítették. Ezeket természetes fedezékekként használták. Az amerikai hadsereg az atomfegyvereket leszámítva minden modern harcászati vívmányt bevetett Vietnámban, mindhiába. Katonáikat a helyi betegségek, a hőség és egy idő után a közhangulat is megviselte. Saját hazájukban sem tekintettek rájuk hősként, a média pedig a háború ellenes propaganda élére állt. Egyre többen tagadták meg a sorkatonai szolgálatot, így végül a háború felfüggesztése mellett döntöttek, és 1973-ban aláírták a békeszerződést, majd kivonultak Vietnámból.
Ha érdekel, milyen volt ekkoriban hippiként, nőként, magyarként élni Amerikában, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
