A keresztesvirágú zöldségeket, például a karfiolt, a zellert vagy a brokkolit sokan – akiknek nagyon érzékenyek az ízlelőbimbóik – jellegzetes keserű ízük miatt nem szeretik. Bár a viszolygásnak genetikai okai vannak, meg lehet tanulni legyőzni.
A keserű íz nem véletlenül taszító számunkra: ízlelőbimbóink így adják tudtunkra, ha óvakodnunk kell valamilyen tápláléktól, például a cianidoktól. A természet szeszélye folytán azonban a legegészségesebb ételek némelyike egyben a legkeserűbb is. Egyesek jobban, mások kevésbé bírják elviselni ezt az ízt – olvasható az Elemental cikkében.
Egyesek érzékenyebbek a keserű ízre
A keresztesvirágú zöldségek hihetetlenül egészségesek: tele vannak vitaminnal, növényi rostokkal és más hasznos tápanyaggal. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint minél kevesebb zöldségek eszik valaki, annál nagyobb az esélye a szívbetegség kialakulásának. A legveszélyeztetettebbek azok a „szuperízlelők”, akik keserűségük miatt – melynek oka a minden keresztesvirágú zöldségben megtalálható glükozinolát nevű vegyület – hanyagolják a zöldségek fogyasztását.
A tudósok szerint minden ötödik ember egyszerűen képtelen megenni a brokkolit, a karfiolt és hasonló zöldségeket, annyira taszítja őket az ízük. Az ő ízlelőbimbóik érzékenyebbek, kifinomultabbak az átlagnál. Ezzel szemben az emberek 30 százaléka szinte egyáltalán nem érzi a keserűséget. Kutatások különböző génvariánsok kombinálódásával magyarázták ezt az eltérést, ami tehát veleszületett és genetikai eredetű.
Idővel megszokod és megszereted
Mégsem kell elkeseredned, ha esetleg az előbbi kategóriába tartozol. Ízlelőbimbóid ugyanis idomíthatók: hozzászoktathatók a kellemetlen ízekhez. Amikor valaki először iszik sört vagy kávét, általában viszolyog az ízétől, majd ahogy egyre többet fogyaszt belőle, egyre kevésbé érzi taszítónak.
Egy patkányokon végzett kutatás azt bizonyította, hogy a keserű zöldségek hosszú távú rendszeres fogyasztása megváltoztatja a nyálban található fehérjék összetételét. A megváltozott fehérjék elkendőzik a keserűséget, miközben a többi ízt (édes, sós, savanyú) továbbra is ugyanolyan erősnek érezzük. Egy másik kutatásban embereken tesztelték a jelenséget: az alanyoknak egy héten keresztül napi háromszor kellett csokis mandulatejet inniuk, majd beszámolniuk róla, mennyire érezték keserűnek. A kísérlet bizonyította, hogy ahogy a résztvevők nyálában lévő fehérjék átalakultak, úgy találták egyre kevésbé keserűnek az italt.
Egy tavaly publikált kutatás – amelyről korábban mi is beszámoltunk – úgy találta, hogy a kávéimádók pont a koffein keserű íze miatt és nem annak ellenére szeretik annyira kedvenc italukat. Az agyuk ugyanis kellemes érzést kapcsol hozzá a keserű ízhez, és minél érzékenyebbek voltak valakinek az ízlelőbimbói a koffeinre, annál inkább rákapott a kesernyés aromájára. Lehetséges, hogy ugyanez a helyzet a keserű zöldségekkel is.
Így szerettesd meg a gyerekekkel
Ha szülőként amiatt aggódsz, hogy a gyereked nem hajlandó megenni a zöldségeket, érdemes sajttal, hagymával, fűszerekkel tálalnod, vagy sóval, borssal, csilivel meghintened őket, mert ezek elnyomják a kellemetlen ízt. Érdemes lehet brokkoli, zeller, karfiol helyett répát, salátát, padlizsánt, zöldborsót feltálalni nekik, amelyek ugyanolyan egészségesek, viszont sokkal kellemesebb az ízük. Azoknak, akik nem bírják a keserű zöldségeket, a legjobb út, ha legyőzik az ellenszenvüket, és megkóstolják őket – idővel ugyanis rákapnak az ízükre.
