Ajándékozzon mesét, 24 történet adventre!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Karácsonyig minden napra jut egy ünnepváró népmese, ráadásul a könyv összes bevétele az gyermekvédelem gondozottjainak jut.

A leghíresebb népmesegyűjtők, Benedek Elek, Illyés Gyula válogatásai valószínűleg minden gyerekszobában megtalálhatók. Nyomdokaikban járó népmesekutatók ma is vannak. Például Bajzáth Mária, aki ezúttal 24 ünnepváró történetet válogatott össze, ez a kötet lett Az Adventi népmesék és legendák. A könyv ráadásul jótékony célt is szolgál, az abból származó teljes bevétel a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket támogatja.

Őket támogatja mindenki, aki megveszi a kötetet.

24 ünnepváró történet a világ minden tájáról – ígéri a kötet alcíme, és valóban nem túloz. A magyar népmesék és legendák mellett például orosz, ukrán, perzsa és eszkimó mesék, egy Talmud-legenda és természetesen Szent Miklós története is bekerült Bajzáth Mária válogatásába.

Így ajándékozhat csodát, 21 ezer gyerek vár rá

Magyarországon 21 ezer gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyereket tartanak számon – ennyien vannak azok, akik különböző okok miatt nem a szüleikkel élnek. A Meseközpont Alapítványt azzal a céllal hozták létre 2010-ben, hogy ezeket a gyerekeket segítse. Az Adventi népmesék és legendák kötet nemcsak különleges kalendárium, de megvásárlásával támogathatja azokat a gyerekeket is, akik hiányzó vagy megtépázott családi kapcsolataik miatt gondoskodásra, támogatásra szorulnak.

A népmese: őseink világmagyarázata

A népmesék vissza-vissza térő elemei a sorsot megfordítani képes jó tulajdonságok, a hősök útjába kerülő akadályok, a jó és a rossz párharca. Ez a gyerekek számára is jól ismert meseszövés biztosítja, hogy legyenek tele akár félelmetes helyzetekkel, akár nem evilági lényekkel a népmesék, világuk mégis otthonos maradjon.

Fotó: Shutterstock

Az Adventi népmesék és legendák kötet történetei származzanak a világ bármelyik részéről is, több motívumon is megosztoznak, például újra és újra visszatér bennük a fény, a világosság szerepe, de a természeti erők félelemmel vegyes tisztelete is.

Az univerzális kulcsmotívumok a természeti jelenségekből származnak

Az ilyen, univerzálisan megjelenő kulcsmotívumok - mint a fény, világosság - eredete a természeti jelenségekre vezethető vissza.

Névjegy

Bajzáth Mária népmesekutató. Neveléstudományi bölcsészként végzett, később tanítói és tanári diplomát is szerzett. 1990 óta foglalkozik gyerekekkel és népmesékkel, több népmese-válogatása és módszertani könyve jelent meg, Képzéseket, előadásokat tart pedagógusoknak, szülőknek vagy egyetemi hallgatóknak szerte az országban és az országhatárokon túl. Ahogy ő fogalmaz, a gyűjtők kilométereket gyalogoltak egy-egy meséért, ő többnyire kilométereket olvas. Munkája során a gyűjtők által már lejegyzett mesékből válogat, többnyire könyvtárakban, irattárakban vagy saját könyvgyűjteményében.

„A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval (azaz a Szent Iván-éjszakájával) együtt keretet adott az időszámításnak. Télen ilyekor delel legalacsonyabban a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája. A karácsony a téli napfordulóhoz köthető, amely más-más mitologikus háttérrel és legendával, sok vallásban és kultúrában megjelenik valamilyen formában, mint a »fény megszületésének« ünnepe. Az újjáéledés és a megújulás pillanata ez, a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték. A tél folyamán egyre rövidülő nappalokat, a növekvő sötétséget felváltja a Földön a lux divina, az isteni fény, a nappalok újra hosszabbak lesznek. Fény tölti meg élettel a sötétségbe fordult világot, és hozza el a megváltás ígéretét. A keresztény kultúrában Jézus ennek a megváltó isteni fénynek megnyilvánuló emberi alakja, akin keresztül elérhetővé válik a megváltás” – foglalta össze Bajzáth Mária, miért olyan misztikus a világosság, miért született róla annyi történet a népi kultúrában.

A természeti erők mindig nagy hatással voltak az emberekre – folytatta a népmesekutató. A karácsonyi gyűjtemény eszkimó meséjében hangzik el az alábbi mondat: „Dobokat csináltak, dalba szedték azt, amiben örömüket lelték, megénekelték a vadászatot, a napkeltét és a napnyugtát, megénekelték azt is, amitől féltek: a viharokat, az égzengést és a sötétséget.” Mivel sokáig teljesen kiszolgáltatottak voltak az emberek a természeti jelenségeknek, tisztelték, félték és csodálták erejüket, és velük együtt azt, aki az elemeket, a tüzet, levegőt, vizet, az eget és a földet alkotta.

Ahogy arra Bajzáth Mária rámutatott, a természeti erőkben és elemekben gyakran magát a Teremtőt vagy az ősszellemet is tisztelték. Mivel a régi ember az erejükre volt utalva – szél és víz nélkül nem őrölt a malom, nem haladt a hajó – nekik áldozott és hódolt. A természet elemei az élet elemeit és alapjait jelentették, benne voltak a szent és profán cselekedetekben, a szertartásokban, a hétköznapokban és az ünnepekben egyaránt. Így kerültek a szájról szájra járó történetekbe.

Könyvbemutató és családi mesedélután

Pogány Judit és a Meseközpont Alapítvány mesélői mesélnek gyerekeknek és felnőtteknek november 15-én (vasárnap) 16.00-kor az Örkény Színház Előcsarnokában.

A mesedélutánon mutatják be az Adventi népmesék és legendák című könyvet, amely kereskedelmi forgalomba nem kerül, a helyszínen megvásárolható, vagy megrendelhető az alapítvány weboldaláról. A kötet minden bevétele a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket támogatja. Az esemény részletei itt.

A könyv adventi kalendáriumként is használható, december első napjától karácsonyig minden napra jut egy közösen mesélhető történet.

Fotó: Shutterstock

„A mesélés valódi figyelmet, egymás felé fordulást, nyugalmi állapotot, igaz szavakat, valami különleges, semmihez sem hasonlítható gyönyörű érzést nyújt. Minden jó mesélés biztonságos, belső csendet hoz, és bizonyosságot ad, hogy élni és jónak lenni érdemes. Mesélés közben összekapcsolódunk egymással, a történeteken keresztül pedig összekapcsolódunk az őseinkkel, akik ránk hagyták azokat, és összekapcsolódunk a mese hősével és szereplőivel is. Láthatatlan, de nagyon erős háló szövődik. Mese közben nem azt keressük, ami elválaszt másoktól, hanem ami közös, ami összeköt.” – írta le Bajzáth Mária.

Az Adventi népmesék és legendák könyv megjelenésében is a hagyományok tisztelete érződik. Az adventi időszak szimbolikus színe, a lila uralja a borítót, amelyet egy Rimóczi pad ihletett. Az illusztrátor, Dobesch Máté a ma divatos hangsúlyos képek helyett iniciálékat készített a történetekhez.

Adventi népmesék és legendák – 24 ünnepváró történet a világ minden tájáról
Válogatta: Bajzáth Mária
Kiadta a Meseközpont Alapítvány,
megrendelhető az alapítvány weboldaláról.
94 oldal
4800 Ft

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Varga Betti
Varga Betti
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.