Mindig is gondot okozott az átlagnál nagyobb melleimre megfelelően alátámasztott, kényelmes melltartót venni, a terhességem és a szoptatás alatt pedig ez alapvető problémává vált. A megvásárolt szoptatós melltartók száma sajnos kevésnek bizonyult a gyakori cserék miatt, így egyik nap arra kényszerültem, hogy normál melltartót vegyek fel. Átkozom is azt a pillanatot, amikor ez az eszembe jutott, a bal mellem ugyanis úgy begyulladt, hogy aznap este ágynak estem.
Amikor magamra kaptam a melltartót, még kényelmesnek tűnt, igen ám, de azzal nem számoltam, hogy cirka másfél óra múlva telítődnek a melleim tejjel, és máris nem lesz elegendő a méret. A vásárlásból hazafelé menet már az autóban éreztem, hogy gondok lesznek, amire a biztonsági öv szorítása is rásegített. Otthon azonnal lekaptam magamról a melltartót, de sajnos túl későn: a melleim az elszorítás hatására látványosan eldeformálódtak, kemények és forróak voltak, a bal oldali pedig rettentően fájt. Egyértelmű volt, hogy eltömődtek a tejcsatornáim. Azonnal rátettem a gyereket és először a bal, majd a jobb mellemet is leszívattam vele, utóbbit meg is tudtam menteni a begyulladástól, előbbi állapota viszont egyre rosszabb lett.
Eltömődött tejcsatorna és mellgyulladás
Az eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás – más néven mastitis – egyike azoknak a problémáknak, melyek a szoptatás során előfordulhatnak. Eleinte rendszerint nem komoly a baj: egy fájdalmas rész vagy csomó az egyik mellben, mely lehet, hogy mindenfajta különösebb kezelés nélkül, magától elmúlik. De megtörténhet, hogy nem múlik el. A fájdalom erősödhet, és elterjedhet az egész mellen, minek következtében fájdalmassá válik a szoptatás, az anya pedig belázasodik.
Az eltömődött tejcsatorna és a mellgyulladás között általában csak fokozati különbség van. Az eltömődött tejcsatornát a mellben kialakuló fájdalmas vagy érzékeny pont ill. csomó jelzi, és nem jár lázzal. Ha a fájdalmas rész vagy csomó lázzal illetőleg influenzaszerű tünetekkel (fáradtsággal, végtagfájdalommal, levertséggel) jár együtt, mellgyulladásnak nevezzük.
Függetlenül attól, hogy a fájdalmat eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás okozza, ugyanúgy kell kezelni: melegen kell tartani, gyakran kell szoptatni a gyulladt mellből, és sokat kell pihenni.
A melegítés hatására javul a fájdalmas területen a keringés, és ez meggyorsítja a gyógyulást. Van, aki elektromos melegítő párnát használ ehhez, más anyák kis méretű forróvizes palackot. A gyulladt rész gyengéd masszírozása is segít: a gyulladt folt mögött kell elkezdeni, és bő, tiszta vízzel áztatva el kell távolítani a mellbimbóról a rászáradt tejmaradványokat. A masszírozást mind az öt ujjal, körkörös mozdulatokkal kell végezni, a csomó mögött kezdve és fokozatosan haladva a mellbimbó felé. Közvetlenül a meleg és masszás alkalmazása után szoptassa meg a babát vagy fejjen ki egy kis tejet, hogy kiduguljon az eltömődött tejcsatorna!
Először is lazítsa meg a szoros ruhadarabokat, elsősorban a melltartót! Másodsorban győződjön meg arról, hogy a baba megfelelő testhelyzetben szopik-e, illetőleg jól kapja-e be a mellet! Mikor a baba bekapja a mellbimbót, szemben helyezkedjen el a mellel, hogy ne kelljen a szopáshoz elfordítania a fejét, és jól tátsa ki a száját (mintha ásítana)! Fontos, hogy a bimbóudvarból legalább 2,5 - 3 centiméteres részt is a szájába vegyen. Mellrevételkor egészen közel kell vonni a babát, hogy az orra és az álla szopás alatt a mellhez érjen. A megfelelő mellrevétel és jól bekapott mellbimbó lehetővé teszi, hogy a baba jobban kiürítse az összes tejcsatornát az egyes szoptatások során. Harmadsorban különböző szoptatási testhelyzeteket is érdemes kipróbálni: ha általában ülve szoptat, próbáljon ki néhány szoptatást úgy, hogy lefekszik, vagy hónalj alatti tartásban eteti meg a babát! Sok esetben segít, ha a babát egy padlóra leterített takaróra vagy az ágy közepén egy nagy párnára fektetik, a mama pedig négykézláb a baba fölé áll, hogy a mellek lelógjanak. Ebben a testhelyzetben a baba fölé hajolva lehet szoptatni.
Forrás: La Leche Liga
Pillanatok alatt belázasodtam. Korábban ilyen nem fordult elő, úgyhogy ott álltam az éjszaka közepén a begyulladt mellemmel lázasan, tanácstalanul, ráadásul mellszívó nélkül, hiszen arra korábban egyik gyereknél sem volt szükség, így a negyediknél sem invesztáltam bele pénzt. Egyetlen reménységem a lányom maradt, aki hálistennek erősen csöcsfüggő, úgyhogy ő vette át a mellszívógép szerepét.
A védőnővel egyeztetve a következőket tettem:
- A gyerek folyamatosan a mellemen volt, hogy kiürítse a tejcsatornáimat. Nem viccelek. Nem kétóránként-óránként vagy félóránként tettem a mellemre, hanem szinte ki sem vettem a szájából a bimbót. Neki amúgy ez maga volt a paradicsom, már a fülén jött ki az anyatej, de akkor is szívta, szívta, én meg pityeregtem felette kínomban.
- Olykor kimentem a fürdőbe és forró vízzel tusoltam le a melleimet. A melegítés hatására ugyanis javul a fájdalmas részen a keringés, és ez segít a gyógyulásban.
- Masszíroztam a begyulladt mellem a zuhany alatt. Eleinte üvölteni tudtam volna a fájdalomtól, aztán még jól is esett a dolog.
- Többször is négykézláb állva szoptattam a gyerek fölé hajolva, hogy a melleim lógó helyzetbe kerüljenek.
- Másnap egész nap az ágyban maradtam, félbehagyva minden házimunkát. A lányom persze folyamatosan töltőn volt.
- Különböző szoptatási testhelyzeteket próbáltam ki, hogy a mellemet többféle stimulálás érje.
A következő napra már alig volt jele annak, hogy nem sokkal korábban támaszkodni sem tudtam a bal karommal, mert oda is átsugárzott a fájdalom. Épp időben, hiszen a védődő tanácsára aznap már orvoshoz kellett volna fordulnom antibiotikumos kezelésért, ha a tünetek nem enyhülnek. Jó lecke volt, azonnal bevásároltam még szoptatós melltartókból, hogy többé nem kerüljek ilyen helyzetbe. Másfél napos folyamatos szoptatás mellett viszont a gyerek olyan szinten rákattant a mellemre, hogy a gyógyulás után is egyértelműnek vélte a nonstop cicizést, úgyhogy volt méltatlankodás bőven, amikor minden visszakerült a régi kerékvágásba.
Azonnal forduljon orvoshoz, ha
A mellgyulladás bizonyos válfajainál azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha például mindkét mell begyullad, a mellbimbó tűnik fertőzöttnek, vér vagy genny van az anyatejben, vörös csíkok jelennek meg a gyulladt terület környékén, vagy a tünetek hirtelen és súlyosan jelentkeznek, ezek a jelek bakteriális mellfertőzésre utalnak, melyet azonnal meg kell mutatni az orvosnak.
Ha a helyzet nem ez, akkor is egy nap után forduljon orvoshoz, ha a fent ismertetett módszerek betartásával a panaszok a huszonnégy órán belül nem enyhülnek, a láz nem múlik el, vagy a tünetek súlyosbodnak. Az orvos ekkor indokolt esetben antibiotikumot ír fel. A szoptatás folytatása azonban abban az esetben is a legjobb az anyának és a babának, ha antibiotikum szedése szükséges. A legtöbb antibiotikum szoptatás mellett is szedhető.
Forrás: La Leche Liga
A mellgyulladás leggyakoribb okai:
- túl szoros melltartó, vagy más olyan ruhadarab, amely hosszú ideig gyakorol nyomást a mell ugyanazon részére
- kihagyott szoptatás, nem megfelelően kiürített mell
- szerencsétlen szoptatási pozíció, vagy az, hogy a baba nem megfelelően kapja be a mellbimbót
