Csecsemőétrendünk zárófejezetéhez érkeztünk. A baba 9-10 hónapos korba lépett, elkezdhetjük őt is és magunkat is tréningezni az egyszerűbb/izgalmasabb/újabb gondolatokkal és gondokkal teli életre, mikor majd hamarosan együtt fogyasztjuk a családi ételeket. Az itt bemutatott reggeli csak az első lépés ez irányba. A következőket fokozatosan tegyük meg! A családi étrendre való áttérésnél éppen olyan fontos a türelem és a lépcsőzetesség, mint a kezdeteknél.
Kenyér reggelire
Levágunk egy (fél) szelet kenyeret, épp úgy, mint magunknak, megkenjük vajjal, vagy ha továbbra is tartani szeretnénk magunkat a tejmentes étrendhez, akkor tejszármazékmentes margarinnal és szeretettel odanyújtjuk: „Jó étvágyat, kisfiam/kislányom!” Hát, ezentúl ennyire egyszerű lesz az életünk. A kenyér mellé még megszoptatjuk, ill. egy éves koráig tápszert kínálunk neki (akár pohárból).
Ha gyermekünk nem szeret még rágni, az esti gabonás tejpépet kínálhatjuk neki reggelire is.
A kenyér készülhet bármilyen (teljes kiőrlésű) gabonából (búza, rozs, tönköly), arra azonban ügyeljünk, hogy ne tartalmazzon egész magvakat vagy nyers gabonapelyheket. Előbbieket könnyen félrenyelheti, utóbbiak pedig megterhelik a gyomrát. Már volt arról szó, mennyire nehéz jó minőségű tojás- és tejszármazékmentes, nem túl sós kenyeret beszerezni. A Tudatos Vásárlók Egyesülete jóvoltából elérhető egy kenyérteszt, ami segíthet a választásban.
Illetve továbbra is várom/várjuk a jobbnál-jobb házi kenyérrecepteket! Írjatok hát!
Hogyan alakul át a gyermek étrendje az első év végéig?
Ebédidőben a zöldséges-burgonyás-húspépből lassacskán rizzsel, burgonyával, zöldséggel vagy tésztával körített hús vagy gazdag leves lesz a gyermek ízlése szerint darabolva. A legegyszerűbb, ha eleinte a családnak készült párolt, főtt ételekből különítünk el fűszerezés előtt a csecsemőnek néhány falatot. Újabb zöldségféléket is kóstoltathatunk: karalábét, uborkát, zöldbabot, paprikát, paradicsomot, céklát. Ezentúl bátrabban nyúlhatunk a fűszerekhez is, kerülhet babérlevél, kapor, snidling, petrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, kevés hagyma és petrezselyemgyökér is az ételbe.
Az új allergiamegelőzési irányelvek szerint az első év vége felé hetente egyszer hús helyett kínálhatunk (édesvízi) halat (pl. lazac, pisztráng, sügér) a gyermeknek.
A főzeléket hetente egyszer egy tojássárgájával is kiegészíthetjük.
Köretként vagy a gabonapépek részeként újabb gabonafélékkel is megismertethetjük a babát pl. árpa, hajdina, ill. a hüvelyesek közül a könnyen emészthető vörös lencse is bekerülhet az étrendjébe.
Uzsonna: délelőtt és délután a nyers gyümölcsválaszték tovább bővülhet meggyel, cseresznyével, szilvával, málnával és szederrel, mandarinnal. Laktatóbbá tehetjük a gyümölcsös ételeket néhány babáknak való keksszel, kétszersülttel. Ha már biztonságosan rág, nyers zöldségcsíkokat is adhatunk a kezébe.
Vacsorára a reggelihez hasonlóan kaphat a gyermek fél szelet kenyeret tápszerrel vagy anyatejjel és friss idény szerinti zöldséggel. Az első év végéig még naponta két(-három) alkalommal kínáljunk a gyermeknek anyatejet vagy tápszert!
Étkezésekkor mindig kínáljuk őt innivalóval!
Mi az, amit csak 1 éves kor után adjunk?
- só, cukor: a 2. életévben is csak mértékkel!
- tojásfehérje: a tojás leginkább allergén része; fölösleges fehérjeterhelést jelent a szervezetnek
- tengeri hal: bár nagyon egészséges, de igen gyakori allergén
- méz: édesíteni nem szükséges az ételeket, ezen kívül botulizmust okozó baktériumokat tartalmazhat
- eper: magas hisztamintartalma miatt gyakran vált ki csecsemőknél érzékenységet
- tejtermékek, tej: az anyatej és tápszer mellett nincs szükség rájuk; a második évben minden további nélkül fokozatosan bevezethetjük a tejet akár innivalóként is, a tejtermékek fontos kalciumforrásként szolgálnak a kisgyermekek étrendjében.
- mogyoró, dió, olajos magvak egészben: egyrészt nagyon heves allergiás tüneteket okozhatnak, másrészt egészben félrenyelheti a baba
- citrusfélék (kivéve mandarin): allergének és magas savtartalmuk miatt nem számítanak kifejezetten csecsemőélelmiszernek
- szója: szintén gyakori allergén; ahogy szépen lassan áttér a gyermek a sonkára és a párizsira, úgyis találkozik vele
- káposztafélék: magas rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők
- gomba: nehezen tisztítható; ha kisgyermeknek gombát adunk, akkor az „termesztett” legyen, ne vadon növő
- fejtett bab, barna lencse, csicseriborsó: a hüvelyesek nehezen emészthetők, egyéves kor után azonban a vegetáriánus étrendnek elengedhetetlen tartozékai
Forrás:
FKE Dortmund: Einführung von Beikost
Ingeborg Hanreich: Essen und Trinken im Säuglingsalter. IHV: Wien, 2010
Ingeborg Hanreich-Britta Macho: Rezepte und Tipps für Baby Beikost. IHV: Wien, 2010
