Egyre több helyen bukkan fel az újinfluenza Magyarországon is, iskolákban rendelnek el a járvány miatt kényszerszünetet, bár a tapasztalatok szerint a betegség enyhe lefolyású.
Mi a teendő, ha egyéves kor alatti csecsemő fertőződik meg? A Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint a szoptatás fontos, mert ellenállóbbá teszi a kicsiket a betegséggel szemben.
Hírlevelükben olvasható, hogy a fertőződés esélyét csökkenthetjük, ha kerüljük a szoros érintkezéseket, és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézmosásra, a köhögés-tüsszentés etikettre, továbbá erre a gyermekeinket is megtanítjuk. Az influenzavírus képes terjedni oly módon is, hogy valaki a kezével a különböző tárgyak megfogásával továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába.). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.
Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így a szoptatás ideje alatt kell a legkevésbé tartanunk a különböző fertőzéses megbetegedésektől. Egy 6-12 hónapos csecsemőnek minimum napi 5-8 dl anyatejre van szüksége az egészséges fejlődéshez, és ahhoz, hogy a szervezete ellenálló legyen a betegségekkel szemben. Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon immunerősítő tápszert a pici. Ennek összetétele hasonlít leginkább az anyatejéhez és erősíti a baba szervezetét. Az anyatejet semmiképpen ne tehéntejjel pótoljuk! 1 éves kor alatt tilos tehéntejjel etetni a picit, sőt, 2-3 éves korig nem ajánlott a baba számára: megterheli a szervezetét és immunerősítő anyagokat sem tartalmaz, mondják a gyermekorvosok.
Ajánlásuk szerint a kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. A fertőzés leginkább a szívbetegekre, egyéb krónikus betegségben szenvedőkre, idősekre, terhes nőkre és csecsemőkre veszélyes. A betegség hirtelen kezdődik, a leggyakrabban észlelt tünetei: láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögés, esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. Általában szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség lefolyási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.
Ha észleljük magunkon vagy valamelyik családtagunkon a tüneteket, a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, pihenjen, csillapítsa a magas lázat minden esetben és fogyasszon bőven folyadékot. Csecsemők esetében ez azt jelenti, hogy a 6 hónap alatti kisbabák a kizárólagos, szokásos napi 5-7 szoptatása mellett folyadék bevitel fokozása válhat szükségessé. Ennek legegyszerűbb módja, hogy babánkat anyatejjel igény szerint gyakrabban kínáljuk, illetve ha az anyatejet nem fogadja el, akkor feltétlenül biztosítanunk kell a baba folyadékpótlását forralt és visszahűtött babavízzel. 6 hónap feletti csecsemők esetén étvágytalanságra is számítanunk kell, ezért az ajánlott minimum 5-8 deciliternyi anyatejnek, annak hiányában a tápszernek különös jelentősége lesz, mennyiségét fokozni is érdemes, hiszen a „szilárd” ételek helyett is ezt adjuk. Amennyiben babánk nem fogadja el a tápértékben gazdag és folyadékpótlást is szolgáló anyatejet vagy tápszert, akkor a folyadékot babavízzel, hígított zöldség vagy gyümölcslével, illetve gyümölcs teával pótolni kell. A folyadékot ne cukrozott italokkal pótoljuk, hiszen ezek csak tovább fokozzák az étvágytalanságot, javasolják a szakemberek.
Ha a tünetek rosszabbodnak, vagy egyéb tünetek, mint nehézlégzés jelentkeznek vagy amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor hívjuk a házi gyermekorvost, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról, olvasható a Magyar Gyermekorvosok Társasága hírlevelében, akik védőoltást javasolnak általánosságban mindenkinek, a házi gyermekorvossal vagy háziorvossal történt egyeztetés alapján, különösen a szívbetegeknek, krónikus betegeknek, időseknek, terhes nőknek és fiatal csecsemőknek, továbbá munkakörüknél fogva nagyobb valószínűséggel fertőződőknek: egészségügyi dolgozóknak, iskolában, óvodában dolgozóknak, tömegközlekedésben dolgozóknak.
