Majd kinövi! – legyint sok szülő, ha a kisgyerek nem hajlandó megenni a spenótot, a tojást vagy a paradicsomot, míg mások túl nagy feneket kerítenek a visszautasításnak, ezért az etetés sokszor igazi küzdelem a család számára. Egy új kutatás szerint ráadásul a gyerekkori szelektív evés hajlamosító tényezője lehet a később kialakuló szorongásnak, a depressziónak, vagy az ADHD-nek. Utánajártunk, valóban van-e okuk félni a szülőknek.
A vizsgálatban 917 két és hat év közötti gyerek táplálkozási szokásait figyelték meg három éven keresztül. A szülőkkel készített interjúk alapján a gyerekek 18 százalékánál mérsékelt szelektív evést állapítottak meg: esetükben legalább két területen, pl. otthon és az óvodában is nehézséget okozott az étkezés, a csoport három százalékánál pedig komoly szelektív evést diagnosztizáltak: szélsőségesen korlátozott táplálkozási szokásaik miatt ezeknek a gyerekeknek különösen nagy problémát jelentett a másokkal való közös étkezés – arra kényszerítve őket, hogy elkerüljenek vagy abbahagyjanak bizonyos tevékenységeket.
A kutatók azt is megállapították, hogy a normálisan evőkhöz képest a súlyosan válogatós gyerekeknél kétszer akkora eséllyel alakul ki a későbbiekben depresszió vagy szociális fóbia, a mérsékelten szelektív evők esetében pedig figyelemhiányos zavar vagy szeparációs szorongás. (A felmérésből kizárták az autista gyerekeket, akikre eleve jellemző a válogatós attitűd, illetve az ételfajták közül nem vették figyelembe a brokkolit és más keresztesvirágú zöldségeket, amelyeket eleve rengeteg gyerek kerül.)
Kérdőjelek
Sok kisgyereknél tapasztalhatók a válogatás jelei, amit a legtöbben idővel kinőnek, korábbi vizsgálatok szerint azonban az esetek 12 százalékában évekig fennáll a probléma. A súlyos étkezési rendellenességekkel küzdő gyerekeket az erre specializálódó klinikákon kezelik, ahol az orvosok az új ételek kipróbálásától való félelemre fókuszálnak. Nancy Zucker, a The Journal of Pediatrics című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője szerint még több olyan módszer kidolgozására van szükség, amely a környezeti tényezőkkel – pl. az adott étel aromája, színe, állaga vagy a fények – szembeni ellenállást célozza meg, ez a fajta félelem ugyanis különösen elterjedt a gyermekek körében.
A szakértők szerint az olyan érzékszervi-feldolgozási nehézségek, mint az étel állagától való idegenkedés jelentik a legnagyobb problémát, ám ez a fajta válogatósság nem feltétlenül vezet lelki betegségek kialakulásához. „Inkább arról van szó, hogy azok a gyerekek, akik eleve tartanak egyes ételektől, hajlamosabbak az általában vett szorongásra is, és ez fordítva is igaz lehet: fokozott érzékszervi élmények miatt érzékenyen reagálhatnak bizonyos ételekre. De az is elképzelhető, hogy a válogatós evés olyan kellemetlen családi viszályokat szül, amelyek közvetetten szorongáshoz és más mentális problémákhoz vezethetnek" – mondta a Díványnak Bojti Andrea gyermekpszichológus.
Sokszínű jelenség
„Nem lehet azonban egyértelműen összekötni a szelektív evést a komoly pszichés zavarok kialakulásával és a szülőknek el kell fogadniuk, hogy a válogatósság egy bizonyos szintig teljesen normális, a dackorszakhoz köthető jelenség, amely általában másfél-kétéves korban, de lehet, hogy jóval előbb vagy később alakul ki. Mivel a hozzátáplálást sok anyuka már a baba négyhónapos korában megkezdi, ilyenkor persze nagy az esélye, hogy a gyerek visszautasít számára új ízeket vagy szokatlan állagú ételeket, ami egy éves korig természetes, később azonban már köthető a figyelemfelkeltéshez: ahogy az altatás ellen lázadnak, úgy az étel megtagadásával is sztrájkolhatnak a kisgyerekek. (Előfordulhat, hogy az anyukának eleve nehézségei vannak a szoptatással és a baba ráérez arra, hogy mivel vonhatja magára a figyelmet.) A hiperaktivitás zavar valamennyire egy veleszületett állapot, már újszülött kortól meg lehet figyelni az arra utaló jeleket. Ehhez hasonló az autizmus, amelynek egyik velejárója a szelektív evés, és minden kisgyereknek lehetnek autista vonásai, de attól még nem nevezhetők autistának" – magyarázta Bojti Andrea.
„A klasszikus pszichiátriai értelemben vett szelektív evés hosszas vizsgálatok után diagnosztizálható és nincs értelme ráfogni a gyerekre, hogy finnyás, ha nem eszi meg a zöldborsót, hiszen a legtöbb esetben ez csak ideiglenes állapot. Ahol később is megmarad, ott az a kérdés, hogy milyen formában, illetve hogy mennyire súlyos mértékben. Ismerek egy kisfiút, aki annyira félt a cukkinitől, hogy szó szerint rosszul lett, amikor meglátott egyet. Ennek a fóbiás evészavarnak az állt a hátterében, hogy valaki rendszeresen bántalmazta a gyereket, ő pedig expliciten a cukkinire vetítette ki félelmét. Mivel tehát számos oka lehet a kisgyermekkori szelektív evésnek, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, hiszen valamilyen allergia vagy negatív élmények is állhatnak a háttérben" – javasolja a szakértő.
Mikor kell aggódni?
A súlyosan szelektív evési minták egy újonnan felfedezett evési rendellenesség, az úgynevezett elkerülő vagy korlátozó táplálkozási zavar kritériumainak felelnek meg. A szelektív étkezési zavarban szenvedők a legtöbb ételtől tartanak, rettegnek bármilyen új íz kipróbálásától, és az étkezésüket csak néhány ételre redukálják. A betegség gyakori az autistáknál és sűrűn keveredik a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral. Általában gyermekkorban kezdődik, és gyakran kapcsolódik hozzá az extra ízérzékelés, illetve az ízbimbók megnövekedett száma. A kóros mértékben válogatók legnagyobb része a készételeket preferálja, vagy az olyan magas szénhidráttartalmú ételeket, mint a pizza, a sajt és a chips. A legtöbben legfeljebb tízfajta ételt esznek meg, de szélsőséges esetekben ez egy vagy két ételre is leszűkülhet. Kezelése történhet kognitív viselkedésterápiával, vagy más egyéni terápiával – a pszichológus választása alapján.
Köszönje az evolúciónak
Négy-hat hónapos korban a gyerekek nyitottá válnak az új élményekre és ízekre, ami evolúciós szempontból is logikus, hiszen elméletileg minden, amit az anyától vagy a gondozótól kaptak, a mozogni képtelen babák számára biztonságos kellett, hogy legyen. Ám az a kisgyerek, aki nemrég még szerette a gombát, hirtelen meg is utálhatja azt (vagy más zöldségeket), amint nagyobb biztonságban érzi magát. Ez egy beépített védelmi mechanizmus, ami a barlanglakó totyogókat is megmentette a mérgezéstől – nyilatkozta a Live Science-nek Lucy Cooke, a Londoni Egyetem pszichológusa. A leginkább visszautasított ételek között vannak a nyálkás, kocsonyás összetételű vagy a különböző állagú részeket tartalmazó élelmiszerek, mint a paradicsom, aminek ropogós a magja, nyálkás a belseje, puha a húsa és kemény a héja. Az evolúció során az ilyen tulajdonságok arra utaltak, hogy kevésbé biztonságos vagy kimondottan mérgező az adott termés. A fejlődés természetes velejárója tehát a válogatós evés, amit ha megfelelően kezelünk, a legtöbb esetben ötéves korig megszűnik. Itt is, mint a legtöbb helyzetben, a szülők hozzáállása kulcsfontosságú.
Sokat kell kísérletezni, de megéri
- Laura Jana, a Food Fights szerzője szerint fontos, hogy a babák a lehető legtöbb ízt természetes formában megismerjék, és ne hozzáadott cukrokat vagy sót tartalmazó ételekkel tömjük őket, hanem magunk készítsük a zöldség- és gyümölcspépeket. Tizenötből tíz új ételt biztosan szeretni szoktak a gyerekek, ezért érdemes kísérletezni, és minél többféle fogással próbálkozni.
- A terápiás módszerek között van többek között az úgynevezett ételláncolás, amelynek lényege, hogy megkíméljük a gyereket az érzékszervi túlterheléstől és egy általa elfogadott fogásból kiindulva kóstoltassunk meg vele többféle alternatívát. Egy jó példa erre: McDonald's sült burgonya --> sült burgonya más-más méretben --> más-más márkájú sült krumpli --> otthon készített sült burgonya --> más ételek, amelyeket a sült burgonyához hasonló formára vágunk --> rántott zöldségek (pl. rántott cukkini) --> sült édesburgonya --> burgonyakrokett --> hasábburgonya --> burgonyapüré. Fontos, hogy ne adjuk fel egyetlen próbálkozás után, hanem legalább tíz alkalommal ajánljuk fel ugyanazt a fogást a gyereknek, hogy kiderüljön, elfogadja és megszereti-e azt, vagy tényleg nem lesz az étrendje része.
- „Az ételek külsejének vonzóbbá tétele, illetve a kevésbé kedvelt vagy soha nem próbált ételek párosítása a kedvenc fogásokkal is hatékony megoldás arra, hogy csökkentsük a gyerekben a szorongást. Fontos, hogy megadjuk nekik a választási lehetőséget és mindenféle, általuk kedvelt és nem kedvelt ételt is az asztalra tegyünk, így nagyobb a valószínűsége, hogy előbb-utóbb a legtöbbet kipróbálják és szeretni is fogják. (Számukra az a finom és ízletes, ami már ismerős íz, illat, szín vagy állag.) Azért is érdemes négy hónapos és kétéves kor között a lehető legtöbb új étellel megismertetni őket, mert amikor kezdetét veszi a válogatós korszak, addigra már egy eleve nagyobb repertoárból szelektálhatnak” – magyarázza Bojti Andrea.
- „A gyerekek akkor lesznek érdekeltek és akkor fogják igazán értékelni az újdonságokat, ha ételekkel kapcsolatos programokat szervezünk nekik, például ha bevonjuk őket a vacsora elkészítésének folyamatába, közösen sütünk vagy együtt járunk a piacra, de egy tanyán tett látogatás is hasznos és élménydús kirándulás lehet számukra, ahol állatokkal és növényekkel ismerkedhetnek. Beválhatnak olyan apró trükkök is, mint a játék közben véletlenül elmajszolt (meghámozott, felszeletelt) gyümölcs vagy a zöldségekből készült tésztaszósz, de természetesen a gyerekek, még a testvérek sem egyformák: ami az egyiküknél működik, a másikuknál lehet, hogy hatástalan” – figyelmeztet a szakértő.
Amit mellőzzünk
- Szem előtt kell tartani, hogy a gyerek számára a szülők hozzáállása a követendő példa, ezért ne csodálkozzon, hogy a gyerek finnyás, ha ön sem eszi meg a hagymás májat.
- A kényszerítés és kritizálás csak ronthat a helyzeten, ezért ne erőltesse az „egyet anya, egyet apa kedvéért” dolgot, ha a gyerek elfordítja a fejét. Lehet, hogy egy másik alkalommal szerencsésebbek lesznek, nem kell mindjárt lemondaniuk a spenótról sem. Ha nagy ügyet csinálunk belőle, a gyerek csak még erőszakosabb és visszautasítóbb lesz.
- Kaphatsz egy kis fagyit, ha megeszed a brokkolit. Tartózkodni kell a jutalomfalatok felajánlásától is, hiszen ezzel csak mumusnak állítjuk be az egészséges ételeket és azt érjük el, hogy a gyerek még több édességre hajazzon, hiszen azzal nincs baja, sőt... Lehet, hogy inkább jó sok brokkolit kellene desszertnek felajánlani a jégkrém után.
- Az olyan megoldások, mint a spenótos brownie vagy valamilyen zöldségmix becsempészése a desszertbe, nem rosszak, de nem is fognak segíteni. Lehet, hogy ilyen formában megeszi a gyerek a zöldséget is, ez mégsem a megfelelő módja annak, hogy megtanítsuk élvezni az új dolgokat.
- Ne essen abba a hibába se, hogy hagyja, hogy a gyerek legyen a főnök, és mindig azt készítse, amit ő kér. Különösen figyelni kell arra, hogy ne főzzünk külön gyerekmenüt, hanem arra vezessük rá a lurkókat, hogy azt egyék, amit a szülők is fogyasztanak ebédre vagy vacsorára. Két évesen egy egészségesen fejlődő szervezet már minden szilárd ételt képes megemészteni.
- Lehetőleg ne utasítsuk a gyereket arra se, hogy mindent tüntessen el a tányérjáról, ehelyett osszuk meg a felelősséget egymás között: a szülő dolga, hogy meghatározza mikor, hol és mit eszik a család, a gyerek joga pedig eldönteni, hogy enni akar-e, és ha igen, miből és mennyit – magyarázza Ellyn Satter dietetikus és családterapeuta, a Secrets of Feeding a Healthy Family című könyv szerzője. A szakértő szerint még az is elfogadott az asztalnál, ha a gyerek egy szalvétába köpi, ami nem ízlik neki. Ez is egy társadalmilag elfogadott megoldás arra, hogy nagyobb biztonságban érezze magát, amikor új ételeket kóstol meg.
- Azt viszont ne várja el, hogy a válogatósság elmúlásával egyből megszűnnek a szorongás vagy a gyermekkori depresszió tünetei.
