Vannak olyan városok, falvak, tájak, ahol hiába jár naponta az ember, szépségét nem lehet megszokni, ugyanazt a nyugalmat, harmóniát adják, mint amikor először jártunk arra, vagy képesek meglepetést okozni sok évi ismertség után is. Ilyen kisváros Tata is. Több évtizede járok ide ügyes-bajos dolgaimat intézni, mégis vannak olyan részei, amelyekre a mai napig rácsodálkozom. Pláne, ha megtudok egy újabb adalékot a történetéről.
Tata történelmi város, királyok, főurak pihenőhelye. Minden történelmi kor rajta hagyta kézjegyét (avagy lábnyomát). Várában Csákok, Lackfiak is laktak, ahogy Luxemburgi Zsigmond is, sőt Mátyás királynak kedvelt vadászkastélya volt. Székesfehérvárra menet járt itt a Szent Korona, de II. Lajos is itt fogatta le Behrám csauszt, Szulejmán követét 1520-ban, sőt állítólag le is fejeztette, ezzel az elegáns üzenettel jelezte ugyanis Lajos Szulejmánnak, hogy a diplomáciai párbeszéd zsákutcába került. De hagyjuk most a várat és a véres történelmi múltat, és tegyünk egy sétát a város másik felén, a Cseke-tó partján, ahol a romantikus ábrándoké, virágoké, buja természeté a főszerep.
Mesés park a történelmi város szívében
A Cseke-tó melletti festői parkot számos szerelmes pár választja első randi (és szelfi), eljegyzés (és szelfi), házasságkötés (profi fotó és szelfi), gyereksétáltatás (és szelfi) színhelyéül, ugyanis az Esterházy nyári lak, a Pálmaház, a középkori romok remek témákat és kompozíciós lehetőségeket nyújtanak az idelátogatóknak, a park pedig kiváló rendezvényhelyszín is.
De ne rohanjunk ennyire előre, előbb menjünk vissza egy kicsit a múltba. Ismerjük meg a park történetét, és azt, hogy ki és miért alakította ki ezt a festői szépségű látványosságot, mert ha a múltat vizsgáljuk, hajlamosak vagyunk szofisztikált magyarázatokat találni bizonyos eseményekre, a régieket pedig misztikus alakoknak beállítani.
A tatai angolkert egyik kiemelt látnivalója a műrom, de a park minden eleme megéri, hogy elutazzunk Tatára<cite class="c-article-image-details_photographer photographer">Photoservice / Getty Images Hungary</cite>
Tata és környéke, sőt gyakorlatilag a fél ország az Esterházy család birtokába kerül a 18. század végére. Gróf Esterházy Ferenc kezdi meg az ország első angolparkjának fejlesztését, a munkálatok megtervezésére pedig Bőhm Ferenc mérnököt kéri fel, az első fák telepítését 1783-ban kezdik meg. Az angol kertek a 18. század elején kezdtek elterjedni Angliában, a kontinensen viszont csak egy évszázaddal később jöttek divatba, ezért Magyarország első angolkertje Európában is úttörő vállalkozásnak számított.
Angolkert:
A 18. században kialakított angolkertek eredetileg a mérnöki szabályossággal, geometriai formákkal kialakított franciakertek elleni lázadáskánt jöttek létre. Eszmei alapját az képezi, hogy korábban a kertek kialakítása az ember természet feletti uralmát hirdette, az új stílus szerint azonban a tökéletesség akkor érhető el, ha az ember alkotta művek megkülönböztethetetlenek a természet alkotásaitól.
Franciakert:
Az extrém formalizmuson alapuló kertek kialakítása André Le Nôtre nevéhez köthető, aki a versailles-i kerteket is létrehozta. Ezeket a geometrikus formákon alapuló alakzatokat a paloták közelébe telepítették, mint az építmények egyfajta kiegészítését. A fő rendezőelv a szimmetria és a szobrászművészettel vetekedő formák kialakítása.
Az ország első angolkertjének építése
Csakhogy egy kert kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tatai angolkert elérje eredetileg tervezett formáját. A létesítésre kijelölt területen először a földrendezési és vízellátási munkálatokat kellett megkezdeni. A park fáinak egy részét külföldről hozatták, más részét pedig helyi faiskolákban nevelték. Az itt megtalálható építmények mind az angolkertekre jellemző romantikus elvágyódást, a fantázia szárnyalását segítik.
A grottákat, avagy műbarlangokat mesterségesen hozták létre természetes kövekből, és úgy telepítettek növényeket a barlangok köré és tetejére, hogy az indák és gyökerek behálózzák, a természet részévé tegyék az építményt, ezért aki arra jár, könnyen hiheti, hogy egy valódi barlang mélyébe ereszkedik le. Az angolpark részei továbbá a ruinák, avagy műromok is. A Cseke-tó partján lévő műromok különlegessége, hogy bár a kompozíció mesterséges, elemei valódi ókori és középkori építményekből lettek kiemelve. A tatai angolpark ruináinak töredékeit a Vértesszentkereszten található domonkos rendi kolostor romjaiból – ne szépítsük a dolgot – bányászták ki. Vértesszentkereszt 12. században, tehát bő 800 éve épült apátsági templomát az arra járó turisták azóta is előszeretettel használják szuvenírfejtőként, bár az a hír járja, hogy van egy nem hivatalos gondnoka az apátságnak, aki manapság rendre elűzi a betolakodókat, és azt hiszem, ezt nagyon jól teszi. Sajátos módszer, de műemlékvédelem híján ez is megteszi. Ma a műromok nyújtotta szentimentális életérzésből csak a boltíveket tartó oszlopok tövéből és az épület sötétebb zugaiból áradó penetráns vizeletszag rángat minket vissza a 21. század valóságába.
A hangulat fokozása: mecset és nyári lak
De térjünk vissza az angolkerthez, ami rejteget még meglepetéseket. A Cseke-tó partján található, gótikus jegyeket is magán viselő török mecset tovább fokozza a park szentimentális hangulatát. Ezért is izgalmas Tata: míg egyik felében török követet fejeztek le a 16. században, másik felében romantikus érzülettel kívántak csatlakozni a kelet misztikumához, igaz 300 évvel később.
A nagy kiterjedésű park központjában található Esterházy-kiskastély, avagy nyári lak és a hozzá tartozó, külön álló konyha adja meg a választ arra, hogy miért építettek parkot a főurak: azért, hogy legyen hol szórakozni és pihenni. A nyári lak számos nyáresti partit látott már, a copf stílusú épületéhez tartozó konyha mellett elsétálva hányszor jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb, szentimentális gondolat arról, milyen jó volna csak egy ekkora kis építmény büszke tulajdonosának lenni. Főznék én érte mindennap, mint egy kis angyal.
Érdekel, hogy melyik Magyarország legmisztikusabb épülete? Olvass minket tovább!
