Stockholm-szindrómának nevezzük azt, ha egy túsz elkezd gyengéd érzelmeket táplálni fogvatartója iránt. De mire gondolunk akkor, amikor Velence, Párizs vagy Havanna kerül a szindróma szó elé?
Városok és betegségek
Talán nem meglepő, hogy a városokról elnevezett szindrómák egy részénél valamilyen túszdráma eseményei indokolták az elnevezést, és az is érthető, hogy turizmussal kapcsolatos kifejezések is kaphatnak városnevet. Ezek azonban ritkábban kerülnek szóba, mint a fentebb már leírt Jeruzsálem-szindróma: lássuk, melyek ezek!
Jeruzsálem-szindróma
Ezt a különleges tünetegyüttest már csaknem 100 éve ismerjük. Először 1930-ban jegyezték fel előfordulását. A Jeruzsálem városába látogatók közül általában évente 100 embert érint, 40 százalékukat kórházban is kell kezelni.
A szindróma azzal jár, hogy az érintettek azt hiszik, a Biblia valamely kiemelkedő jelentőségű alakjai – Máriának, Mózesnek, Keresztelő Szent Jánosnak és még Jézusnak is hitte már magát egy-egy beteg a korábbi években.
A betegek az utcákon prédikálnak, kiabálnak, és a közeledő végre figyelmeztetik a többi turistát, és vannak olyanok is, akik folyamatosan mosakodnak, hogy megtisztuljanak, vagy leborotválják minden testszőrzetüket.
Keresztényeket és zsidókat egyaránt érint a szindróma, ám míg a keresztények inkább újszövetségi, addig a zsidók inkább ószövetségi alakokkal azonosulnak.
Párizs-szindróma
Ez a tünetegyüttes főként Japánból először a francia fővárosba érkező harmincasokat veszélyeztet. Évi tizenkét érintett hallucinációkkal, tévképzetekkel és szorongással küzd meg, a gond olyan nagy, hogy a japán nagykövetség forródrótot tart fenn.
Firenze-szindróma
A nyolcvanas évek óta ismert, azóta több mint 100 embernél figyelték meg. Főként Nyugat-Európából érkező, 20-40 éves turistákat érint, akik nagyon nagy elvárásokkal érkeznek a gazdag kultúrájú városba.
Egyeseket egyenesen a múzeumokból szállítanak kórházba szédülés, hallucináció, heves szívdobogás miatt:
kétharmaduknál paranoid pszichózis is kialakul később. A legtöbben néhány napi ágynyugalom után felépülnek.
Az állapotot Stendhal-szindrómának is nevezik, mivel az író firenzei látogatása során leírta azt az eksztatikus állapotot, amelybe a városban került.
Velence-szindróma
Szomorúbb bármelyik fentinél, ugyanis azokra illik a leírás, akik azzal a szándékkal utaznak a gondolák városába, hogy ott véget vessenek életüknek. Valószínűleg a Halál Velencében című Thomas Mann-regény miatt főként németeket érint.
Lima-szindróma
Akár fordított Stockholm-szindrómának is nevezhetjük, mivel ebben az esetben a fogvatartó kezd gyengéd érzelmeket táplálni áldozata iránt. Egy 1996. decemberi esetre alapozzák az elnevezést, amikor is egy perui gerillahadsereg a limai japán nagykövetségen 60 túszt ejtett, majd napokon belül legtöbbjüket elengedték, mivel megszerették őket.
London-szindróma
Szintén túszejtések kapcsán beszélhetünk róla: ebben az esetben a túszok saját maguk provokálják ki halálukat viselkedésükkel. A londoni iráni nagykövetségen 1981-ben lezajlott túszdráma után kapta elnevezését: a 26 túsz egyike folyamatosan perlekedett fogvatartóikkal, mert el szerette volna érni, hogy engedjék el társait.
Detroit-szindróma
A munkahelyeden akár te is találkozhatsz vele: azt takarja, amikor az idősebb munkavállalót lecserélik a gyorsabb, fiatalabb, dinamikusabb kollégára.
És hogy jön Detroit a képbe? Az autógyártás központjában a modellek sűrűn váltják egymást.
Havanna-szindróma
Nemrég került be a köztudatba ez a tünetegyüttes, mely amerikai karrierdiplomaták, hírszerzők és katonák külföldön szerzett betegségét jelenti.
Az érintettek fejfájásról, hányingerről, különböző fájdalmakról, memóriavesztésről és egyéb megmagyarázhatatlannak tűnő tünetekről számolnak be.
Az első feljegyzések 2016-ból, Kubából származnak az állapottal kapcsolatban, a CIA és más ügynökségek pedig alaposan körül is járták a témát, mivel egyes vádak azt feltételezték, hogy az oroszok állhatnak a furcsa szindróma mögött. Az éveken át tartó vizsgálatok eredménye szerint ugyanakkor nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy ez megalapozott feltételezés lenne.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés