Tényleg ágyúval lövette a piramisokat Napóleon?

Tények és tévhitek

GettyImages-1415965874

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Novemberben érkezik a mozikba a Ridley Scott rendezésében és Joaquin Phoenix főszereplésével készült eposzi Napóleon-film, melynek előzetesében látható egy jelenet, ahol a francia császár (akkor még csak tábornok) ágyúval löveti az egyiptomi piramisokat. A képsor egy régi legendát idéz fel, mely szerint a gízai szfinx orra Napóleon miatt tört le. De vajon mennyi igaz ebből? Tényleg céllövésre használta az egyiptomi piramisokat és műemlékeket a legendás hadvezér és uralkodó?

Nem lövette, csak megmászatta embereivel a piramist

1798. július 21-én a Nílus nyugati partján fekvő Embebeh közelében, a gízai piramisoktól alig 15 kilométerre csapott össze Bonaparte Napóleon tábornok 25 ezer francia katonája az egyiptomi mamelukok és az oszmán-törökök kétszeres túlerőben lévő seregével. A kimerült, a hőségtől és vízhiánytól megviselt francia sereg Napóleon buzdításának és taktikai zsenijének – itt vetette be először Bonaparte egyetlen történelmi jelentőségű harcászati újítását, a gyalogsági négyszöget – köszönhetően győzelmet aratott, négy nappal később bevette Kairót, így Alsó-Egyiptom, októberre pedig Felső-Egyiptom is a franciák kezére került. Az egyiptomi kaland végül mégis kudarccal végződött a franciák számára, akik 1802-ben a párizsi békében elismerték az afrikai országot az Oszmán Birodalom részének.

A piramisok csatája, 1798. július 21.
A piramisok csatája, 1798. július 21.Print Collector / Getty Images Hungary

A piramisok csatájaként ismert ütközet előtt néhány nappal, július 14-én a történelem iránt rajongó Napóleon 150 katonájával együtt valóban meglátogatta a gízai piramisokat, azonban semmilyen feljegyzés nem szól róla, hogy célpontként használta őket, és ágyúval lövette a tetejüket. Ellenkezőleg, a korzikai tábornok mélyen tisztelte a múlt nagy civilizációit, és mérhetetlen alázattal viseltetett az egyiptomi kultúra iránt; a híressé vált történet szerint amikor meglátta a távolban magasodó piramisokat, azt mondta embereinek: „Négyezer év történelme néz le ránk.” Természetesen, ha Napóleon valóban szétlőtte volna valamelyik piramis tetejét, annak nyomai máig is láthatóak lennének. Hasonló történetek valószínűleg a brit propaganda nyomán terjedtek el, amely később megpróbálta barbárnak, civilizálatlannak beállítani a francia császárt (szintén így született a népszerű tévhit, miszerint Napóleon alacsony volt).

A szfinx orra jóval korábban törött le

Napóleon titkára és személyes barátja, Louis Antoine Fauvelet de Bourrienne feljegyzései szerint a tábornok nem járt a piramisok belsejében, inkább játékos versenyre hívta ki a katonáit: ki tud a leggyorsabban felmászni a perzselő hőségben a legnagyobb piramis tetejére. A versenyt végül meglepetésre az 53 éves matematikus, Gaspard Monge nyerte, aki egy üveg brandyt is magával vitt, és a piramis csúcsán bajtársaival együtt elfogyasztotta. Miután emberei visszatértek hozzá a földre, Napóleon arról kezdett viccesen értekezni, hogy a piramisok lebontásával, majd a kövek újrafelhasználásával 3 méteres falat lehetne emelni egész Párizs köré; Monge utánaszámolt ennek, és megerősítette, csakugyan helyes parancsnokának számítása.

A gízai nagy szfinx orrának felrobbantása szintén puszta kitaláció, melyet több forrás is bizonyít. Frederic Louis Norden dán hajóskapitány és felfedező 1737-ben, Napóleon hadjárata előtt 60 évvel járt Gízában, és rajz formájában megörökítette a szfinxet: Norden szkeccsén jól látható, hogy a gigantikus szobor orra már akkor is hiányzott. A történészek által leginkább elfogadott elmélet szerint az orr hosszú évszázadokkal korábban, 1378-ban semmisült meg, amikor egy szúfi muszlim dervis, Muhammad Sa’im al-Dahr rongálta meg szántszándékkal. Az egyiptomi parasztok gyakran vittek felajánlásokat a szoborhoz, abban a reményben, hogy a mágikus szfinx hálából bőséges terméssel ajándékozza meg őket, al-Dahr viszont istentelennek, Allah elleni véteknek titulálta ezt a szokást, és azt remélte, a szobor orrának elpusztításával eltántoríthatja tőle a népet. Az ügybuzgó dervist végül elfogták, és halálra ítélték vandalizmus vétkéért.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek