Málta gazdag, emberlakta története Kr. e. 5200-ra nyúlik vissza, azóta föníciaiak, rómaiak, vandálok, arabok, normannok is benépesítették a csöppnyi szigetországot, majd később olyan nevezetes személyiségek fordultak meg földjén, mint Bonaparte Napóleon, Franklin D. Roosevelt vagy Winston Churchill. A web designerként kint dolgozó Veronika 2,5 éve e földközi-tengeri törpeállam boldog lakosa.
Délről északra egy nap alatt könnyen fel lehet sétálni a szigeten, autóval – ha nincs dugó – 1 óra is elég lehet.
Vannak homokos tengerpartok, és köves, sziklás vagy akár barlangos partok is.
Ezek a kis öblös részek az év minden napján, de főleg nyáron megtelnek emberrel. Málta mellett meg kell említeni a még kisebb Gozó szigetét, mely komppal 10 percre található Máltától, illetve a kettő között Cominót, ahol gyakorlatilag egyetlen család lakik, pontosabban egy testvérpár, akik a legenda szerint ráadásul nem állnak egymással szóba. A máltai emberek csupa szív, mosolygós, kedves és eszes emberek – mondja Veronika, aki évek óta élvezi társaságukat, hiszen két éve máltai párja van, máltai baráti körrel.
Élet a szigeten
A mediterrán éghajlatú miniállamban a klímakatasztrófa erősen érezhető, a nyár már-már elviselhetetlen forrósággal és párával támad. A máltai emberek ezt már jól viselik, segítőkészek, és egyáltalán nem lusták. A szieszta sem annyira elterjedt, mint más mediterrán országokban – meséli tapasztalatait Veronika. A tél tud hűvös lenni, bár 0 fok alá nem megy soha a hőmérséklet, de mivel nincs központi fűtés, éjszaka sokszor 4-5 vastag paplan alatt is lehet fázni rendesen.
A közlekedés kissé kaotikus, egyrészről a kis, szűk utcák miatt, másrészről mert nincs zéró tolerancia az alkohollal szemben. Ráadásul, mivel Málta brit gyarmat volt egészen a 60-as évekig, a közlekedésben a mai napig a számunkra fordított rendszer van érvényben, ami nem könnyíti meg a forgalomban részt vevők dolgát, főleg a bérelt autókkal közlekedni próbáló turistákét.
Szokások, hagyományok
A szigetország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, amikor Magyarország is. Máltán jellemzően két erősebb párt domináns: akkoriban is az egyik egy nacionalista párt volt, a másik támogatta az EU-s csatlakozást. Még családokon belül is óriási viták voltak, ki hova szavaz.
A máltaiak e kérdésben nagyon heves természetűek, az általános részvétel 98% körüli a választásokon.
Ehhez kapcsolódó jelenség a „választási láz” (election fever) nevet viselő hagyomány, ami nagyjából azt jelenti, hogy a választások előtt óriási utcabálokat, fesztiválokat tartanak az egész szigeten, ahol mindenki ünnepel utcai rezesbandákkal, DJ-kkel, óriás kihangosítókkal, és színes dekorációk között táncolnak, vigadnak.
Ez igazi máltai specialitás, imádnak szórakozni, a járvány előtt minden héten valamelyik faluban kisebb-nagyobb ünnepségeket, fesztiválokat szerveztek.
Bár sok falu összesen két-három utca, a lakók csapatokat alkotva versenyeznek egymással, óriás zászlókat festenek kézzel, aranyozott posztókkal megvarrva, gyönyörű, néha már kicsit giccses dekorációkkal a házak között és a falakon. Tűzijátékot, petárdákat pufogtatnak reggeltől éjszakáig, komoly pirotechnikai felkészültségüknek hála. Nem számít, ki hány éves, mindenki az utcákon van ilyenkor, és ünnepli az aktuális szentet – avat be minket a sziget bulizós hagyományaiba az ott élő magyar lány, majd hozzáteszi: a körbehordozott szenteket ábrázoló szobrok arról árulkodnak, hogy ezeknek az ünnepeknek katolikus alapja van.
Gasztronómia
Nemzeti ételük a nyúl és a csiga. Ez utóbbit jobban el tudják készíteni, mint a franciák. Amikor viszont nyulat esznek, ami olyan, mint egy kisebb ünnepség, és külön szavuk van rá, akkor nem használnak evőeszközt. A nyuszit ugyanis, kézzel a legpraktikusabb enni, szürcsölni az apró csontokból a gyenge husit. Veronika kedvenc máltai étele a mazzita, ami tulajdonképpen véres hurka, de merőben különbözik a miénktől. Kinézetre hasonló, de az íze az egy másik univerzum: édes és sós egyben, aszalt gyümölcsök és magok (például mandula) fokozzák az ízkavalkádot. Reggelire pastizzit esznek, ami leginkább a croissant-hoz hasonlít, leveles tészta, és máltai juhsajttal meg borsópürével megtöltve a legnépszerűbb. Van egy sörük, amit imádnak, a Cisk, és egy sós nasijuk, a Twisties, amiért minden máltai megőrül – meséli Veronlika, aki hozzáteszi, őt inkább a homokra emlékezteti az íze. A máltai borok kiválóak, főleg a vörösborok, nagyon gyümölcsös, telt ízűek, feltehetően a sok napsütéstől, bár vízigényüket kielégíteni bajos. A felszín alatt szinte egyáltalán nincs víz a talajban, ezért részben az esővizet gyűjtik össze, illetve a sós vízből egy elég bonyolult eljárással nyernek ki édesvizet az öntözéshez.
Az árak
Értékes ásványi anyaguk nincs. A sziget maga az érték, így az ingatlanárak borzasztóan magasak, még a bérlemény sem olcsó. Általában az élelmiszer is drága, hiszen majdnem mindent hajón szállítanak Máltára, ezért kissé ki is szolgáltatott a sziget. A második világháború után 4 napra való ivóvíz- és élelmiszer-tartalékuk maradt hivatalosan, de manapság se sokkal több ezeknek a napoknak a száma.
Bevándorlás
Máltát közelről érinti a bevándorlás problémája, hisz hajóval Afrikából gyakorlatilag az egyik legközelebbi sziget, ami miatt a máltai kormány komoly támogatásokat kap az EU-tól. A sziget déli részén található egy központ konténerházakkal, a bevándorlók itt nincsenek bezárva, átmeneti szállást kaphatnak, amíg integrálják őket különféle képzésekkel, munkákkal.
A nők
Veronikától megtudhatjuk, hogy a máltai nők korosztálytól függetlenül nagyon igényesek, többségük szinte mindennap sminkeli magát, szívesen járnak magas sarkúban és csinos ruhákban, összességében sokkal színesebben öltözködnek, mint a magyarok. A járvány alatt például kaptak többféle „kupont” az államtól, volt, amit élelmiszerre éttermekben, és volt, amit ruhákra vagy szépségápolásra költhettek el.
Az idős máltaiak
Az állam a lakosok egészségére is odafigyel, rendszeresen hívják be a máltaiakat ingyenes szűrővizsgálatokra. A kórház egyébként (az egyetlen, ami van a szigeten) nagyon jól felszerelt, modern. Az idősebb emberekkel is érzékenyen törődnek, tisztelik őket. Veronika azt figyelte meg, az idősek sok esetben komolyabb társasági életet élnek, mint a fiatalok. Nem ülnek otthon, kijárnak a partra, kávézókba, teraszokra, találkoznak a barátaikkal, és űzik a legviccesebb sportok egyikét, a boccit. Ennek lényege, hogy különböző méretű golyókat dobálnak random különböző méretű golyókra, és közben nagyokat nevetnek és vitatkoznak máltaiul.
Do you speak Maltese?
A máltai nyelv nagyon érdekes, az arab, olasz, angol, francia, esetenként spanyol keveréke, inkább arabos hangzású, amit az egyiptomi, szíriai emberek értenek is, hisz sok a közös szó. Talán éppen ezért, fedi fel Veronika, elég bonyolultnak is tűnik, főleg annak írott formája, és mivel párhuzamosan a máltaival mindenki beszél angolul, és nagyon sokan olaszul is, tehát alapvetően 2-3 nyelvűek, így Veronika, magyar nőként Máltán is inkább az angollal boldogul közöttük, amit egyébként gyönyörűen tisztán, helyes nyelvtannal, és egyáltalán nem gyorsan beszélnek.
Ausztrália: cápák, kígyók, koalák és magyar nők I.Milyen magyar nőként krokodilok, pókok, kígyók és kenguruk közt Ausztrália változatos vidékein és klímái közt élni? Erről mesél három magyar nő.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
