Engem valami különös erő vonz a börtönökhöz. Na nem mintha bentlakó szeretnék lenni, de újságírói kíváncsiságtól hajtva jó pár híres-hírhedt helyet megjártam már: a szigeten álló Alcatrazt, ahova Al Caponét zárták, a Belfast melletti Maze fegyházat, ahol tíz IRA-tag is belehalt az éhségsztrájkba, a kambodzsai Tuol Szlenget, ahol a vörös khmerek által bebörtönzött több mint 10 ezer emberből mindössze heten élték túl a kínzásokat, az albániai kommunista diktatúra legkegyetlenebb átnevelő táborát, az isten háta mögötti Burgu i Spaçit, a szovjet és a náci lágerek legismertebbjeit, az ausztriai Kufstein várát, ahol a Habsburgok elleni politikai összeesküvésekhez köthető magyar foglyok is raboskodtak, és persze idehaza számtalan helyet a Csillagtól Recsken át az Andrássy út 60-ig. Mindegyik egy-egy szörnyű mementó, és mindig abban reménykedünk, hogy a jövőben nem lesz több hasonló. Most úgy tűnik, technikailag lassan megoldhatóvá válik, hogy ne kelljen több börtön – adta hírül a Dazed.
Szép új jövő börtönök nélkül
A büntetés és így maga a büntetés-végrehajtás is egyidős az emberiséggel. A büntetési módszerek története során számos kegyetlen és embertelen forma létezett, elég, ha a középkori inkvizíció máglyáira gondolunk. Ahogy országról országra változik, hogy egy rendszer hogyan bünteti törvényei megszegőit, úgy a fegyintézetek is meglehetősen eltérő képet mutatnak a világ különböző szegletein. Most még. A jövő bűnözőinek ugyanis talán már nem kell börtönbe vonulniuk.
A napokban került fel a netre a Cognify névre keresztelt rehabilitációs intézményről szóló, sci-finek ható, mégis a mai fejlesztéseket tükröző videó, amely szerint hosszú elzárás nélkül is megváltoztatható az elítéltek hozzáállása a bűnözéshez. Az újfajta eljárás lényege az, hogy a bűnelkövetők agyába olyan, mesterségesen létrehozott emlékeket ültetnének, amelyek áldozatuk szemén keresztül láttatják a bűncselekményt.
Az emlékek létrehozásához mesterséges intelligenciát használunk, amely a vizuális információkat kódokká alakítja, és közvetlenül az agyba továbbítja. A DNS-ben és RNS-ben tárolt emlékek segítségével az egyén viselkedése és gondolkodásmódja is megváltozhat
– fejti ki a megoldás egyik ötletgazdája, Hashem Al-Ghaili, aki szerint a büntetés így abszolút személyre szabott lehet.
A folyamat négy lépésből állna: az első a fogvatartott beleegyezése, majd egy agyi szkennelés következne, hogy meghatározzák, mely területeket célozza meg a Cognify. Ezután jöhet az emlékek beültetése, ami csupán néhány percig tart, végül az utolsó fázis a nyomon követés, hogy figyelemmel kísérjék a változásokat. Ezután néhány napon belül szabadon lehetne engedni a bűnözőket.
A jövő börtöntechnológiája már adott
A kutató szerint a rendszert működtető technológia már létezik, csak etikai kérdések akadályozzák a megvalósítást. Seregnyi példát láthattunk már rá, hogy országok hogyan élnek vissza a hatalmukkal és hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat (itt érdemes visszautalni a fasiszta és a sztálini diktatúrákra, de a WikiLeaksnek köszönhetően korunk botrányait sem mindig sikerült szőnyeg alá söpörni). Szóval hogyan várhatnánk el az erőszakszervektől és a titkosszolgálatoktól, hogy másképp cselekedjenek, amikor lehetőséget kapnak arra, hogy foglyok agyával babráljanak?
A Cognify használatával végzett agymosás nagyon valószínűtlen, ha az ilyen technológia teljesen védve van attól, hogy rossz kezekbe kerüljön
– mondja erre a Berlinben dolgozó molekuláris biológus, hozzátéve, hogy ha túlságosan aggódunk minden új technológia miatt, amit létre akarunk hozni, akkor semmit sem fogunk létrehozni.
A börtönviselt emberek jövője bizonytalan
Az új technológiának egyébként az is része lenne, hogy közben a fogoly átadja saját agyi adatait egy központi számítógépének, hogy segítsen a kutatóknak megérteni a bűnözői elmét és ezáltal megelőzni a jövőbeli bűncselekményeket. Mindez már csak amiatt is üdvözítő lenne, mivel számos börtönviselt embernek sosem sikerül visszailleszkednie a társadalomba a szabadulását követően.
A jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszer sokszor csődöt mond a javító-nevelő munkában, amit a visszaesők magas aránya is bizonyít
– mutat rá a tudós, hangsúlyozva, hogy az állam sokszor hosszú éveken keresztül eltartja a rabokat, ami így rengeteg pénzt és emberi erőforrást köt le.
Ha úgy gondolod, hogy ennek az Al-Ghailinak agyára mehetett Kubrick és Burgess Mechanikus narancsa, és ennek az egésznek semmi tudományos alapja nincs, nagyot tévedsz. A kutatók már sikeresen beültettek hamis emlékeket egerekbe, és rájöttek, hogyan tudják a kis laboratóriumi állatok múltbeli ijesztő emlékképeit félelemmentesekre cserélni. 2018-ban pedig egy tengeri csiga emlékét ültették át egy másik tengeri csigába, miután kitalálták, hogyan lehet azt bekódolni egy E. coli-bélbaktérium DNS-ébe. Ezek a korábbi kutatások, valamint az új mesterségesintelligencia-fejlesztések képezik a Cognify technikai alapját.
Ha nemcsak a jövő börtönére, de a jövő emberére is kíváncsi vagy, ide kattintva megnézheted, hogy fog festeni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
