háború gyermek

14 évesen került a légelhárításhoz

Hans-Georg Henke édesapját még a háború előtt, 1938-ban elveszítette, 1944-ben pedig édesanyja is meghalt, ezután az árván maradt, akkor tizennégy éves fiú úgy döntött, önként beáll a német légierő, a Luftwaffe kötelekébe, hogy el tudja tartani magát. Henkét a légelhárításhoz osztották be, vagyis az ellenséges bombázók lelövését kapta feladatul, melyhez egy Flak 36 88 mm-es légvédelmi ágyú volt a segítségére. A háború utolsó hónapjaiban − legalábbis Henke elmondása szerint − a fiú egységét az Odera partján fekvő Stettinbe (ma Lengyelország része, Szczeczin) vezényelték, hogy megakadályozzák a légi csapásokat.

A szovjet alakulatok előrenyomulása azonban meghiúsította a parancs teljesítését, a német egységek kénytelenek voltak Rostockig visszahúzódni. A várost végül elfoglalták a szovjetek, ekkor készült a híres felvétel Henkéről, aki − mint mesélte − azért fakadt sírva, mert ráébredt, a Harmadik Birodalom elvesztette a háborút, a világ, amit addig ismert, és a rezsim, melynek feltétlen imádatát gyerekkorától kezdve beléje nevelték, örökre elpusztult. A könnyekre fakadásban elkeseredett lelkiállapota mellett a fizikai megterhelés is közrejátszott, visszaemlékezése szerint napok óta nem evett, egyenruháját elnyűtte, és a lábán cipő helyett összetekert rongyokat viselt.

A híressé vált felvétel készítője, John Florea amerikai haditudósító-fotóriporter azonban teljesen máshogy emlékezett vissza a körülményekre. Florea elbeszélésében már a helyszín sem azonos: szerinte a fénykép nem Rostockban, hanem a várostól több mint 600 kilométerrel délnyugatabbra, a Hessen tartománybeli Hüttenberg faluban készült. Henke egysége itt állomásozott, és a környéket nem a Vörös Hadsereg, hanem az amerikaiak foglalták el. A könnyek nem a háborús vereség okozta elkeseredés, hanem a bombázások okozta lövedéki sokk hatására törtek elő a fiúból, mely a poszttraumás stressz egyik specifikus változata.

Miért hazudott a képen szereplő fiú?

A fiú a 9. számú amerikai hadsereg hadifoglya lett, akik rövidesen hazaküldték őt a Brandenburg tartománybeli Finsterwaldéba. A későbbi kutatások Florea változatát igazolták: a Henkéről készült fényképeken látható helyszínek egyértelműen beazonosíthatók Hüttenberg falu egyes utcáival. A fiú állítása, miszerint a lábán rongyokat viselt, szintén hamisnak bizonyult, az egyik fotón ugyanis jól látható, hogy csizmában volt. Mindennek dacára az 1997-ben, 67 évesen elhunyt Henke egész hátralévő életében a saját változatának igaza mellett kardoskodott.

De vajon szándékos hazugságról, esetleg a sokk okozta téves visszaemlékezésről lehetett szó? Az igazság valószínűleg sohasem derül ki, ugyanakkor létezik egy valószínűsíthető indok. Finsterwalde a háború után a szovjet megszállási övezet, majd a Német Demokratikus Köztársaság része lett, Henke életének nagy részét az NDK-ban élte le, ahol politikai szempontból biztonságosabbnak tűnt a történet, miszerint a szovjetek és nem az amerikaiak előtt tette le a fegyvert.