Bár a divat körforgása időről időre visszahozza a múltat, a nyolcvanas évek hajviselete eredeti formájában ma már nem tud visszatérni. Olyan rakoncátlan retrótincseink talán már sosem lesznek, mint négy évtizeddel ezelőtt.
Ha még mindig élnek az emlékeidben azok a fodrászüzletek, amelyekben egyszerre akár hatan-nyolcan is frizurázkodhattak, akkor valószínűleg még arra is emlékszel, milyen volt a hajviselet.
Természetesen retró
A nyolcvanas évek hajviselete nem éppen a visszafogottságról szólt. Anyáink ugyan lehet, hogy nem hordtak akkor igencsak divatos óriási masnikat, de a tupírfésű biztosan nem hiányzott a hajformázó készletükből. No és nemigen eshetett szó hajegyenesítésről akkoriban, sőt!
Helyette minden reggel dolgozott a hajsütő vas, hogy a kifelé szárított tincsek még gömbölyűbbek legyenek,
de menők voltak a kreppelt és a fokozatosan nyírt, hihetetlenül göndör hajkoronák is.
Ami pedig a férfiakat illeti: az ő hajdivatjuk sem volt még soha olyan ikonikus, mint akkoriban. Ha valaki nem a határozott vonalakra vágott, elöl rövid, hátul hosszabb fazont hordta, már nagyon vagánynak számított. Nála már valószínűleg érvényesült a Jon Bon Jovi-hatás, amely engedte, hogy vállig, sőt akár kicsivel az alá érjenek a tincsek, és mindez szigorúan frufruval, és nem túl egyenesen.
Ha szeretnéd újra feleleveníteni az akkori frizuradivatot, kattints a képre, hogy megnyíljon a galéria!
Mutatunk még valamit, ha nosztalgiáznál: például a keleti blokk legendás autóit, vagy azt, hogy milyen menzás ételeket utáltunk gyerekkorunkban.
