„Gondolkodom, tehát vagyok” – tudod, kitől idézünk?

Szerző avatárja
Kálmán Gábor 2024. 09. 17. 06:00

Olvasási idő kb. 1 perc

Kvízünkben híres történelmi szereplőket, államférfiakat, hadvezéreket, művészeket válogattunk össze, és kiválasztottunk tőlük egy-egy ismert idézetet. Meg tudod mondani, kik mondták ezeket a híres mondatokat?

Vannak olyan híres mondások, amelyekről mindenki hallott. Gyakran be is épülnek ezek a kifejezések mindennap szókincsünkbe. Sokszor hallhatjuk, mondhatjuk például, hogy a szükség törvényt bont vagy a kocka el van vetve. Vajon azt is tudod, hogy kik mondták, honnan származnak ezek a mondatok, kifejezések? Sok szerencsét!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Kitől származik a mondás: „Gondolkodom, tehát vagyok”?
Goethe
Platón
Descartes
2. kérdés
Kitől származik a mondás: „a kocka el van vetve”?
Nero
Augustus
Julius Caesar
3. kérdés
Kitől származik a mondás: „Ha békét akarsz, készülj fel a háborúra.”?
Vegetius
Sztálin
Winston Churchill
4. kérdés
Kitől származik a mondás: „Szerencsétlen az az ország, melynek hősökre van szüksége.”?
Bertolt Brecht
Petőfi Sándor
Széchenyi Mihály
5. kérdés
Kitől származik a mondás: „Az állam én vagyok”?
Julius Caesar
XIV. Lajos
Adolf Hitler
6. kérdés
Kitől származik a mondás: „A szükség törvényt bontat majd velünk.”?
Bonaparte Napóleon
Táncsics Mihály
Kossuth Lajos
7. kérdés
Kitől származik a mondás: „És mégis mozog a Föld”?
Albert Einstein
Galileo Galilei
Kopernikusz
8. kérdés
Kitől származik a mondás: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”?
Babits Mihály
Shakespeare
Petőfi Sándor
9. kérdés
Kitől származik a mondás: „Nem tudtam pontosan, hogy mit akarok, de azt tökéletesen megvalósítottam.”?
Victor Hugo
Robespierre
Bonaparte Napóleon
10. kérdés
Kitől származik a mondás: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”?
Bill Gates
Neil Armstrong
Jurij Gagarin
/ találat - ez %
Összes kvíz

Az értékelésért görgess lejjebb!

Értékelés:

0-3 pont: Ez nem sikerült valami jól. Talán könnyebb lenne azt eldönteni, hogy Hitler vagy Churchill mondott egy bizonyos idézetet?

4-7 pont: Egész jó, bár pár kérdés kifogott rajtad.

8-10 pont: Gratulálunk! Szinte minden idézetnél helyesen választottál. A latin szállóigékben is ilyen profi vagy?

Van kedved még egy kvízhez? Be tudod fejezni a híres közmondásokat?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Offline Kvíz idézet történelem kultúra

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

középkori ábrázolás egy hálószobáról festett alakokkal
Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Női túrázó egy sziklán állva a Matterhornnal szemben, a svájci Alpokban.
Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

fájdalomtól eltorzult arcú nő ül a kanapén, kezét a mellkasára szorítja
Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Írónő regényt ír
Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.