Melyik állat olyan szerencsés, hogy a házát eleve viheti magával? És közben melyik annyira szerencsétlen, hogy ebben a kérdésben választási lehetősége nem sok van?
A csigaház egyébként nagyon érdekes és jól kigondolt szerkezet: a test lágy részeit egy izom erősíti a héjhoz. Ez az izom az úgynevezett oszlopon tapad meg. A kész héj kisebb vagy nagyobb számú kanyarulatból vagy csavarulatból álló meszes váz.
Sok csigafaj a házát fedővel tudja elzárni, ami nem a héjnak a része, hanem attól teljesen független képződmény, amely az állat lábának a hátoldalán keletkezik. Amikor behúzza magát a házába, maga után húzza a fedőjét is.
Ha kell, ha nem, a csiga cipeli a házát, na de vajon miért?
Ezért van a csiga hátán a háza
Az egésznek a hasznát a Bild fogalmazza meg a legegyszerűbben. Azt írják: egyrészt a csigaházban laknak, ami ezenkívül védi őket a kiszáradástól is. Az éticsigák talpa kifejezetten nyálkás, viszont a testük felső része nem az, és a ház segít a párologtatás szabályozásában. Mindezeken túl védi a csigát és legfontosabb szerveit sündisznótól, madaraktól és békáktól, hiszen veszély esetén gyorsan el tud tűnni benne.
És hogy mi a helyzet a meztelencsigákkal?
Ők is biztonságban vannak, mivel más módon védekeznek a kiszáradás ellen. Egyrészt nekik az egész testüket nyálka fedi, másrészt főként éjjel vagy esős időben merészkednek elő a nedves földből.
És ha már csiga...
