A rovarcsípések fájdalmasságát eldönteni meglehetősen bonyolult kérdés, hiszen a képet minden esetben árnyalja az egyéni fájdalomtűrési képesség, egy esetleges allergia – ami akár életveszélyessé tehet egy sima méhcsípést is – és még számtalan más faktor. Justin Orvel Schmidt rovartudós mindezek ellenére a 80-as években felállított egy fájdalomskálát, amelyen 83 rovarfaj csípéseit osztályozza nullától négyig. Az egyes érték átmeneti, enyhe kínt jelöl, az 1,2 már éles fájdalmat, ami nem tart hosszú ideig – ide tartoznak például a tűzhangyák. Az 1,8-as értékű csípés okozta szúró, égő érzés csak lassan múlik el, a kettes osztályzatot kapott csípés erősen sajog, ráadásul hosszú ideig.
A hármas érték azt jelenti, hogy a gyötrelem már kegyetlen, a négyes pedig olyan éles fájdalmat ír le, mint amit egy pisztolylövés közben érzünk. Schmidt nem csupán elméleti kutatást végzett, a legtöbb rovar véletlenül megcsípte tanulmányozás közben, így első kézből tud visszajelzést adni arról, melyik milyen érzés. Skáláját vette alapul saját rovarcsípésindexének elkészítéséhez a 150-féle rovar marását kiálló Christopher Starr rovartudós, aki nem sokat változtatott Schmidt listáján, melyen a legrémesebb csípésű rovarokat sorolja fel.
Európa csípésbajnoka
Mielőtt áttekintjük a legerősebb, azaz négyes szintű rovarcsípés-katalógust, ismételten hálát adhatunk azért, hogy Európába vetett minket a sors. Ezen a területen ugyanis a legerősebb, kettes osztályozású csípés a lódarázsé. A többi darázstól a mérete segít megkülönböztetni, a királynő 3,5 centiméteres is lehet, míg a dolgozók ennél egy centivel kisebbek. Alapvetően a lódarázs más rovarokkal táplálkozik, és olyan fullánkja van, amit annyiszor húz vissza sérülés nélkül, ahányszor csak kedve tartja. Ahhoz, hogy a lódarázs mérge halálos legyen, legalább 500 szúrásra van szükség, ám a fejre vagy nyakra mért csapás esetén megvan az esély a légutak megdagadására.
A lódarázscsípés valóban erősen fájdalmas, helyén piros, duzzadt marad a bőr, bár ez és a viszketés ilyenkor a legkisebb problémánk. A kínszenvedés mellett szív- és érrendszeri tünetek, emésztőrendszeri panaszok, légszomj, görcsök is felléphetnek. Lódarázscsípés esetén – még akkor is, ha nem vagyunk allergiásak – forduljunk mihamarabb orvoshoz! Amennyiben a csípés az arcot, nyakat érte, vagy gyerekről van szó, az azonnali orvosi ellátás létfontosságú lehet. Ha lódarázsfészket találunk, ne verjük le egyedül, pláne ne fújjuk le semmivel, hanem hívjunk szakembert – ellenkező esetben az igencsak feldühített állatok a régi fészek helyén biztosítják újra a lakhatásukat.
A legkegyetlenebb hármas
Schmidt és Starr listáján is a legelőkelőbb helyen végzett a 24 órás hangya, tarantulaölő darázs, harcos darázs hármas. Az általuk okozott fájdalom a maximális négyest kapta, sőt érzékletes leírással kísérték csípésüket. Schmidt a harcos darázsról azt írja: „Ez kínzás. Mintha egy vulkánhoz láncoltak volna kitörés után. Miért kezdtem el vezetni ezt a listát?” Az 5 centiméteres tarantulaölő darázs – aki nevéhez híven képes hatalmas pókokat is megölni mérgével – gusztustalan is: petéit is az áldozatba helyezi, hogy ha kikeltek, legyen mit enniük, a kikelt utódok pedig a még élő pókból táplálkoznak. Indiában, Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Amerikában is megtalálhatók. Az akár 7 milliméter hosszú fullánk a bőrbe érve iszonyatos fájdalmat okoz, Schmidt úgy írta le, mint egy sokkoló áramütést. A lehető legrosszabb csípése azonban a 24 órás hangyának van, akit méltán neveznek bullet ant-nek – tényleg úgy csíp, mintha lövedék csapódna az emberbe. Vesézzük is ki ezt egy kicsit.
Mintha izzó szénen járkálnánk szögekkel a lábunkban
A kutatások szerint a hangya csípése harmincszor fájdalmasabb a méhénél, és méltán nevezhetjük a világ legborzasztóbb gyötrelmének, amit csak ember átélhet. Schmidt úgy írta le, mint tiszta, intenzív, szinte már briliáns kínt, amit talán akkor éreznénk még, ha hétcentis szögekkel a talpunkban sétálnánk izzó szénen. A fájdalom ráadásul – ahogy a hangya magyar neve is mutatja – 24 órán át fennmarad, akár átmeneti bénulással fűszerezve. A szenvedés által kiváltott üvöltözés, sírás, nem ritkán ájulás mellett a hangya mérge remegést, erőteljes izzadást is kivált, mivel idegbénító és szövetkárosító elemei is vannak. A hangyák erős testfelépítésüknek és mérgüknek köszönhetően kisebb gerinces állatokat is képesek elejteni, de szerencsére csak Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben élnek meg.
Iszonyatos szertartás a férfivá válás érdekében
Azt gondolnánk, minden ember kerüli a 24 órás hangyákat, amekkora ívben csak tudja, de a Sateré-Mawé indiánok pont begyűjtik őket, hogy népük kamasz tagjait férfivá avassák. A rituálé során hangyákkal töltött kesztyűt kell felvenniük, majd lehetőleg rezzenéstelen arccal viselni azokat tíz percen át. Az ifjak keze feldagad, rángatózni kezd, vagy épp a bénulás jeleit mutatják. Hogy ez a beavatás – amit ráadásul hússzor ismételnek meg harcossá válásuk során – micsoda fájdalommal jár, azt az ausztrál showman, Hamish Blake mutatja meg nekünk. Az a Hamish Blake, aki valószínűleg nagyon hálás az intravénás fájdalomcsillapítóknak és az antihisztaminoknak.
